A pite, ami nem piskóta

2014 január 11.

Rászántam magam egy pirkadat előtti felkelésre és egyik nap bementem én is a pékségbe hajnali 4 órára. 

A reggel 10 órai nyitásig el kellett készülni 9 különböző típusú kenyérrel (árpamalátás fekete kenyér, teljes kiőrlésű kovászos, rozsos kovászos, fehér kovászos, bécsi kenyér, bagett, ciabatta, sokmagvas és korpás élesztős kenyér), a péksüteményekkel (croissant, csokis csiga, sonkás csiga, pudingos dán süti, pudingos tortácska, fahájas-mazsolás csiga), pár mini pizzával és 7 különböző ízesítésű pitével. 

A pite (pie) itt kábé nemzeti étel. Tipikus kiwi ebéd. De nem az almás pite típusú sütit értik alatta, hanem egy első pillantásra pogácsára emlékeztető töltött cuccot, amiben hagyományosan darált hús van, de létezik mindenféle fantáziadús ízesítésű is.

Nálunk a hagyományos darált húsoson kívül van marhahúsos (steak), húsos-sajtos, húsos-gombás, bárányhúsos, tojásos-bacon-ös, krumplis-brokkolis és thai curry-s.

A tésztája egy rétes-szerű leveles tészta. Margarin, liszt, hideg víz, só. A hideg víz azért kell, hogy a margarin ne olvadjon meg. Amint a tészta összeállt valamennyire, lehet elkezdeni nyújtani. Ekkor még tele lesz nagyobb margarin darabokkal. Ami nem baj, mert ezek fogják biztosítani, hogy a tészta egyenetlenül legyen réteges.

Többszöri hajtogatás és nyújtás után (a rétegek közé csak liszt kerül, nem pedig vaj, mint a croissant-nál), a kinyújtott 3 méteres tésztacsíkot ráfektettük az előre kikészített és olajjal kikent (olajspay-vel befújt) piteformákra.

Hagytuk a tésztát pihenni, nyúlni a formákon. Addig megcsináltuk a kenyértésztákat. Mikor a tészta már nem feszült, egy nagyobb tésztagombóc segítségével bele kellett picit nyomogatni a tészta-méterárut az alatta rejtőző formákba. Újabb negyed óra pihenés után megint végig kellett nyomogatni a tésztát. A harmadik kör után már kirajzolódott a formák alakja a tészta alatt.

Ekkor jött bele a töltelék. Majd tojással meg kellett kenegetni a mélyedések peremét.

A megtöltött pitékre ezután ráterítettük a felső tésztaréteget. Itt már baromira kíváncsi voltam, hogy hogy lesz ebből a 70 tagú sziámi ikercsoportból szingli pite.

Itt jött a trükk. Ed egy sodrófával végighengergette a pitecsoport peremét, így a tészta levált. Aztán megdolgozta a sorok közötti peremeket is, végül eltávolítottuk a leváló maradék tésztát.

Ezután sem volt még kész a süti, bár már több idő ment el rá, mint az időközben megformázott kenyerekre és csigákra.

Még le kellett kenni a tetejüket egyenletesen (!) tojással. Aztán kis köröket, figurácskákat szaggatni és ráragasztgatni a tetejükre. Ez azért kell, hogy sütés után is tudjuk, melyikben milyen töltelék van (egy karika = tojásos, 3 karika = brokkolis, gombácskás = gombás, stb.). Újabb kenés tojással. Itt már nagyon untam. Rohadt sok macera ez a pite. Mondhatnám: Nem piskóta, mennyit kell dolgozni vele! :D

Ezután a formákat tepsire raktuk és végre mehetett a sütőbe.

Asszem 40 percig kellett sütni őket. 

Hát nem is tudom...  Szerintem nem lehet annyira unalmas egy hétvége, hogy az ember nekiálljon ilyen pitével bogarászni. Inkább megveszem 5,50-ért.

P.S.

Ígérem, nem megyek át főzőblogba, de azért pár érdekes receptet még majd megosztok a közeljövőben.