2013. december 30., hétfő

Box nap

2013 december 26.



Karácsony második napját Boxing Day-nek nevezik itt. Ezen a napon hagyományosan az üzletek végkiárusítást tartanak. Logikus lenne, ha a boxing szó a leáraazott termékekért történő boxolásra utalna. Mint Amerikában a Fekete Péntek. De nem...

A Boxing day arról kapa a nevét, hogy a szolgálók és alkalmazottak ilyenkor ajándékot kaptak az uraiktól (gondolom, továbbpasszolták a nagynénitől kapott pink-zöld pulóvert meg a giccses gyertyatartót vagy az egyéb béna ajándékokat). A kifejezés pedig a Christmas box, azaz karácsonyi doboz szóból keletkezett. Jó ez az angol nyelv... valamire biztos...


Ideiglenes lakótársaimmal, akikkel a mini nappalin osztoztunk már vagy egy hete, úgy döntöttünk, nem veszünk semmit. Inkább kirándulni megyünk. Gyönyörű napsütésre ébredtünk, vétek lett volna haszontalanul tölteni a napot. Négyen voltunk. Helen, a belga lány, aki különben a grincs volt, de már megjavult, Juraj, szlovák útitársam Indonéziából és Federico, az olasz srác, aki a pizzát sütötte érkezésemkor.




Egy pár órás túrának vágtunk neki. Szép volt, jó volt :)

Erdei házikó 1930-ból

Vízesés is volt




Mikor végeztünk, én úgy épp kellemesen fáradt voltam. Nem úgy a fiatalok :D

Ők kitalálták, hogy amíg ilyen szépen süt a nap, bevállalnak egy másik túrát is. Délután 4 óra volt. Egy 5 órás hegymászásra vágytak. Errefelé este 10 körül megy le a nap, úgyhogy a sötétedéssel nem volt gond. Na, de én 7 órányi túrát egy napra nem vállalok be. Megtanultam a Tongariro-n (vagyis inkább az utána következő mozgássérült héten), hogy le vagyok robbanva.

Hogy megússzam a csesztetést, megemlítettem, hogy vajas tésztában sült virslit akarok vacsorára csinálni, úgyhogy ezek után, ha akartam volna menni, se vittek volna magukkal :D Nehogy aztán ne legyen kész a vacsora, mire megjönnek éhesen!


Tele volt a hűtő margarinnal, amit a couchsurferek szoktak hozni, aztán itt is hagyják. Ez a hátránya a vándoréletnek, hogy nem tud az ember hurcolni mindent, ezért nem is invesztál jobb minőségű kajába, mert úgyis újra meg kell vennie 2 nap múlva ugyanazt. Így vaj helyett mindenki a gagyi margarint veszi. Amit aztán senki nem akar megenni a hűtőből. 

Gondoltam, felhasználom valamire. Csinálok vajas tésztát.

Hááát, konyhatündérek, a margarin, az nem vaj. Főleg azért nem, mert 70%-a víz. Ami elpárolog sütés közben. Míg a vaj esetében a zsiradék szépen együtt sült volna a liszttel. Megtanultam...

Nem volt különben túl nagy baj a tésztával, csak legközelebb inkább használok olajat, ha nincs vaj, mint gagyi margarint. Mire átsült volna, addigra kiszáradt. Ennyi volt a baj. De négy kiéhezett túrázó hálás közönség, és úgy elkapkodták sűrű hálálkodások közepette, hogy a többi lakótársnak már csak morzsa maradt. 

A gyertya az kellett. Végülis még Karácsony van...

Kezdő szakácsoknak önbizalomnövelőként ajánlom a couchsurfinget. Vagy a sáskahadat.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése