2013 május 22.
Reggel még megejtettünk egy utolsó piaclátogatást. Három fő piac van a városban, ma az utolsót néztük meg, ahol kicsit hibás márkás ruhákat lehet kapni. Nem mintha bármit is akartam volna venni (nincs hely a táskámban), de nézelődésre jó.
Aztán elugrottunk fényképezőgépet venni. Újra képes leszek! ; - )
Hosszasan kutattam a neten és végül úgy tűnt, megéri itt megvenni. Olcsó és jó. Igaz, nem vízálló, de mivel a nemzetközi garancia nem tuti, hogy nemzetközi, nem akartam nagy összeget invesztálni a dologba. 50 dollárt meg kibírok, ha mégsem működik a gép pár hónap múlva. Az a jó, hogy itt még a márkaboltban is lehet alkudni. : ) (Kíváncsiaknak: Nikon L27)
 |
| Az egész utam alatt nem szerepeltem annyi képen, mint mióta Brendonnal utazom |
Délután buszra szálltunk, és pár óra alatt (beleszámítva a fél órás lerobbanást az út mentén) átértünk Kep-be, ami egy tengerparti város. Pontosan fogalmazva "A" tengerparti város, ugyanis Kambodzsa tengerpartjait lenyúlta Vietnam, és ez az egy partszakasz maradt, ahol strandolni lehet. Van még más tengerrel határos része is az országnak, de azok magas hegyek.
Kep strandja nem rossz, de érdemesebb áthajókázni a szemközti szigetre, ami kifejezetten nyaralásra van átalakítva. (Erről még később. . .)
Maga a városka nem is város. Inkább falu. Ami vicces, hogy az ide vezető út nem aszfaltos, kavarog a sárga por a buszban, míg ideér az ember, pattog a busz a kátyúkon, aztán átlépi a városhatárt és kétszer 3 sávos, járdaszigettel elválasztott úttest tárul a szem elé. Mint egy autópálya.
Ember nem magyarázza meg, ennek mi értelme van itt. Az úttest állandóan üres, max a kóbor kutyák hevernek rajta. Meg az a 10-20 jármű, ami naponta áthalad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése