2016. november 16., szerda

Bristol

2015 május

Bristol jó választásnak bizonyult.

Nem túl kicsi, nem túl nagy. nem túl forgalmas, de nem is túl békés. A lakáskeresés nem ment egyszerűen. Ugyan sokkal de sokkal olcsóbb, mint London (vagy lehet, hogy talán pont ezért), egy hónapig nem sikerült lakást találnunk. Ami belefért a büdzsénkbe, az túl kicsi volt, ami elég nagy lett volna, az meg vagy nem jó helyen volt, vagy túl drága volt. Ami meg tetszett is és jó is volt, azt meg a hirdetés megjelenése előtt már lefoglalták. Volt, hogy a hírdetés megjelenése után 2 perccel telefonáltam, de már nem adtak időpontot több metekintésre. Persze lehettünk volna rugalmasabbak is és akkor hamarabb találunk hajlékot, de a szerződést minimum fél évre előre alá kellett írni, és ha nem jót választunk, fél év azért hosszú idő egy olyan helyen, amit nem szeretünk. Főleg mert esélyes, hogy ennél tovább nem is maradunk....

Első sétánk Bristolban


A lakáskeresés azért is érdekes, mert az ingatlanosok el vannak kényeztetve (hisyen kapkodják a lakásokat és sorbanálás van a jó kecókért), emiatt minősíthetetlen a stílusunk, szarnak az ügyfélre, rosszul rögzítik az adatokat, aztán fenyegetőznek, hogy elveszted a foglalót, ha nem írod alá a szerződést határidőre. miközben egy hete várod, hogy szíveskedjenek kijavítani, amit kell. Emellett lekezelőek és pofákat vágnak. Gyakorlatilag hálásnak kell lenned, hogy hajlandóak átvenni tőled az egy havi bérleti díjnak megfelelő jutalékukat.

Másfél hónapig keresgéltünk. Közben persze kiköltöztünk az airbnb-s vendéglátóktól, mert az durva anyagi csőd lett volna. Különben kedves emberek voltak, a csaj angol, a férj mexikói, és később is össze-összejártunk velük taco partykra. Itt közben akadt egy hajléktalan éjszakánk, mivel a következő egy hónapra kibérelt szobába még nem tudtunk beköltözni, de az előzőbe már másnak volt foglalása, a városban meg épp valami fesztivál zajlott, így az összes (de ez szó szerint) hostel, hotel és magánszálláshely foglalt volt. Pedig már a 4 csillagos hotelt is kifizettük volna, de azok is teltházasak voltak.

Végül találtunk júliustól egy olyan lakást, ami megfelelt a méretbeli igényeinknek, épp belefért a büdzsébe is (annyiba került a 2 hálószobás lakás, mint a szobabérlés Londonban), csak épp egy kicsit kívül esett a belvároson. De még így is csak 3 mérföldre volt a város központjától. Bristol tömegközlekedése mondjuk külön misét is megér. Csak buszok vannak és valamiért a teherforgalom is áthalad a városon. Hamar kiderült, hogy biciklivel érdemes közlekedni. Ami gyalog 40 perc, az busszal 30-50 perc, biciklivel meg 10-15 p.


2015 május 18.

Jubilálunk. Épp ma van 1 éve, hogy elmentünk Londonban a városnézésre, ahol megismerkedtünk. Ennek alkalmából ellátogattunk Bath-ba (közeli kisváros Világörökségi helyszínnel) és részt vettünk egy szervezett - ezúttal meg is tartott - városnézésen. És még ingyen is volt a város lelkes önkénteseinek köszönhetően.

Bath katedrálisa


Bristol környékén van pár kirándulásra alkalmas kisváros, van reptere a városnak (Budapestre közvetlen járattal) és Londonba is gyakran járnak a buszok, vonatok. És fele annyit esik az eső, mint az ország más részein!!

Szóval sok szempontból jó választás volt.

2 megjegyzés:

  1. Az trollkodás hogy ha elmondom, hogy így nagyon sz@r az egész?? Megörülök, hogy folytatódik a blog, aztán gyakorlatilag egy hónapja semmi. Kétnaponta felnézek és semmi. Minek akkor elkezdeni? Vagy ehhez egy blog írójának joga van?... (nyilván igen, de akkor ki fogja követni? Ki fogja olvasni?) Érthetetlen számomra az egész.
    Bosszant, mert szerettem ezt a blogot. "Szerettem" a blog íróját is, szimpatikusnak tűnt. Ez meg kicsit olyan érzés, mintha bántanának, cserbenhagynának. Nyilván van élet a blogon túl is, csak hát NEM ÉRTEM és ez dühít.

    VálaszTörlés