Boldogok a sajtkészítők

Szívatott az időjárás, de nem fogott ki rajtam. 

Csakazértis elkészítettem első saját sajtomat.

4 napra települtem ki csendes, vidéki környezetbe, ahol békésen alhat a tej és érhet a sajt. Tervben volt mindenféle kirándulás, bodzaszedés, tábortűz, amíg a sajt csendespihenőn van. Meg teraszon sajtgyúrás és napozgatás. Ehelyett lett esőkabátban, sárban dagonyázás, meg teraszról az asztal ki- bepakolgatása (naná, hogy akkor kezdett esni, mikor kitelepültem, és azonnal kisütött a nap, mikor behurcolkodtam). Felváltva ömlött az eső és tűzött a nap. Ha a májusi eső tényleg aranyat ér, én meggazdagodtam az elmúlt napokban.

Azt különösen szerettem, mikor szabadtéri tüzet akartam gyújtani és fentről frankón azt figyelték, mikor kezdek hozzá. Amint kipakoltam a tűzifát, szemerkélni kezdett az eső. Felfüggesztettem a tevékenységet, bepakoltam tető alá a fákat, kisütött a nap. Újra tűzrakás, újra eső. Behurcolkodás, napsütés. Rutinos róka kivár. Nem fog ki rajtam az idő. Várok, míg tisztul az ég. Egy árva felhő sincs az égen felettem. A nap is süt. Jó lesz. Gyújtós a tűzrakó helyre, papír, gyufa, csepeg az eső. De honnan?! Felnézek. Valami rejtélyes varázslat következtében totál szürke az ég, csupa esőfelhő. Na, velem nem szórakozol! Akkor rakom a tüzet esőben! Úgyis eláll az eső percek múlva és úgyis csak a füst kell (parenyica - de ne rohanjunk így előre). Végülis vagy fél óráig esett az eső. De kitartottam. Tüzet raktam, szépen parázzsá égett, szépen füstölt, sajt ne ázzon, füstölés egy lábos alatt (tudom, ezt így most nehéz elképzelni, de működött. Igaz, a lábosból nem jött ki a füstszag. Valakinek valami ötlete, hogyan szagtalanítsam?), aztán jött a sajtok forgatása esőkabátban (amennyiben a nevetés egészséges, a sajtjaim az örök egészséget hordozzák, mert szerintem szétröhögték magukat a látványtól), és mire épp elkészült az infrastruktúra,  a sajtocskák  meg füstfürdőzgethettek magukban, fent is úgy döntöttek, kikapcsolják az esőt (gondolom, eleget röhögtek), úgyhogy a napsütésben már pont nem kellett szabadtéren bűvészkednem. No comment...

Na de vissza a kezdetekhez.

Parenyica volt a cél, aztán rámtört a kísérletezés és lett belőle Feta-jellegű (azért csak jellegű, mert nem juhtejből készült, de különben megszólalásig hasonlít) pácolt sajt is.

Megcsináltam az alapsajtot, másnap meg meggyúrtam a parenyicát és bepácoltam a fetát. 

Alvadék felkockázva

Alvadék az utómelegítés után

Formázás

Nyerssajt

Sós, fokhagymás és lilahagymás feta

Parenyica hevitése

és a formázás

Este pedig a szalonnasütés után (mert azért sikerült kifogni egy esőmentes pár órát és mégiscsak volt tábortűz) jött a kreativitás. Poénból kipróbáltam, meg lehet-e füstölni a sajtot nyárson is. Merthogy elvileg hideg füst kell neki (különben megolvad), és ez meg meleg. Na de hátha. És meg lehetett. És finom volt. Ezért rátértem a nagyüzemi termelésre...

Nagyüzemi füstölés :-)

Füstölt és natúr parenyica

És tényleg boldogok a sajtkészítők...  : - D

Mérleg:

Sajkészitő tanfolyam (Befektetett eszközök - Immateriális javak)

Sajkészitéshez szükséges eszközök (Befektetett eszközök - Tárgyi eszközök)

10 liter tej (Forgóeszközök - Készletek)

Energiaköltség (Forgóeszközök - Követelések)

Autó újrafényezése* (Passziv időbeli elhatárolás) - de mivel ez a jövő zenéje, inkább nem kalkulálom bele az összesítésbe

Ha az összköltséget elosztom az elkészitett sajtmennyiséggel, egy egységnyi parenyica ill. feta 1700 Ft-ra jön ki. 

Hát nem a spórolásért csináltam, az biztos... :-D

* A tejtermelőhöz indulván, az esőtől fellazult földön tolatva, csúszkálva (ilyen 25 cm mély mocsarat képzeljetek el) váratlanul nekemugrott egy sor szőlő, és már nem tudtam kitérni...

KRESZ - plusz

Ó, én balga! :-D

Hát nem kihagytam a KRESZ-es bejegyzésből az egyik legjobb témát?! :-o

STOP tábla kiegészitése:
A teljes megállás ingyenes.
Guruló kerekekkel 164.5 dolcsi.
A te döntésed.

Hasonlóképpen:
Teljes megállás - nincs dijazás
Guruló kerekek - akár 500 USD büntetés

Érdekes hozzáállás :)
Semmi sem tilos, csak mindennek ára van...

Miből van a hold?

Vajkultúra, joghurtkultúra, kefirkultúra.

Van olyan hely, ahol a kultúrát nem művelik, hanem eszik.

Ilyen hely Majorka, vagy más néven a tejesek Sárospatakja, azaz Csermajor.

1889 óta képzik itt a sajtkészítőket. Akik boldogok. És a heringek öröklik a Földet. Ezt Brian óta tudjuk... (Aki most hülyén néz, az itt pótolhatja filmkultúrális elmaradását.)

Szóval, ha sajtkészítő tanfolyam, akkor Csermajor. Ezt persze akkor még nem tudtam, mikor megálmodtam, hogy saját nemespenész-tenyészetem és extrém-sajtom lesz, de a Sors szépen egyengette az utamat (megint), és elképzeléseim elképzelhetetlenül hamar egy 3 napos gyorstalpaló formájában manifesztálódtak.

Hajdani szolgálati lakás füstölővel, gazdasági épülettel.
Csermajor valaha teljesen önellátó, zárt, bentlakásos iskola volt. Mint egy külön falu. 

Az eredeti ötlet Amerikában fogant meg a fejemben, mikor szokásos heti bevásárlásaim egyikén megállapítottam, hogy itt (ott) bizony alig lehet rendes sajtot kapni. Volt Cheddar, meg érett Cheddar, meg kevésbé érett Cheddar, meg ömlesztett lapka Cheddar, meg reszelt Cheddar, meg Swiss (az amerikai Pannónia), meg ömlesztett Swiss lapka, meg Pepper Jack (csipős paprikás sajt), meg Papper Jack lapka, meg Mozzarella és reszelt Parmezán. Na persze a "rendes sajt" is relatív fogalom, főleg abban az országban, ahol a lakosság alig lát a Trappistánál tovább (tudtátok, hogy Magyarország sajtfogyasztásának 80%-át a Trappista teszi ki?), de azért szerintem Ti értitek, mire gondolok ;-)

Persze csillagászati áron lehetett venni Európából importált jóféle sajtokat is (Camembert, Chaumes, Brie, Provolone, stb), de azokból kb 10 deka került 7-10 dollárba, úgyhogy azt meghagytam az amerikai pénztárcájú nyújorkiaknak. 

Én meg elepedtem egy kis óhazai sajt után. És hát mit csinál a találékony magyar, ha nincs pénze valamire? Elkészíti SK. A sajtot. Nem a pénzt. (Jó, van, aki a pénzt is, de erre most nem térek ki.)

Utána is jártam a neten a házi sajtkészítés rejtelmeinek, és összekotyvasztottam egy friss túrósajtot, ami fokhagymával és borssal keverve nagy sikernek örvendett azon bátor, vállalkozó kedvű ismerőseim körében, akik el mertek távolodni az előre csomagolt, félkész ételekhez kötődő megszokástól.

Miután láttam, hogy a dobozos tejből kis manipuláció hatására túró lett, kielégíthetetlen kíváncsiságom arra kereste a választ, hogy vajon milyen adalékkal lehet a tejet meggyőzni arról, hogy 30 dkg Trappistává szelídüljön. Így jött a gondolat, hogy tanfolyamra kéne mennem. Az események gyorsan pörögtek, én pedig kikötöttem Csermajorban.

És most már tudom, mitől lyukas a sajt, hogy hogy készül az orda és a tejpor, meg hogy igazi tej-e az UHT tej, mit tud a sajthárfa, és tényleg sajtból van-e a Hold, és mitől füst ízű a füstölt sajt, és miért szakad szálakra a Parenyica, és hogyan lehet otthon igazi vajat készíteni.

Sajtforma

Oltottunk, inkubáltunk, alvasztottunk, ülepítettünk, utómelegítettünk, hőmérőztünk, préseltünk, szikkasztottunk és lett sajt.

Alvadék a savóban

És hogy a tanultakat hasznosítsam is, nekiállok a május 21-i héten sajtot gyártani és Parenyicát gyúrni. Akit pedig érdekel a művelet, vagy csak kilátogatna hozzám a friss levegőre, azt szívesen látom.* 

Készül a Parenyica

* Helyszin Bp-től 30 km. Részleteket megbeszéljük telefonon.

KRESZ

Volt szerencsém az utóbbi időben a nemzetközi közlekedési szabályokat tanulmányozni.

Azt már korábban megállapitottam, hogy az amerikai közlekedési táblák különböznek az európaiaktól. Gondolom, mivel ott nem kell tanfolyamra járni a jogositvány megszerzéséhez, senki nem értené a kódolt közlekedési szabályokat. Vagy épp forditva? Épp azért nem szükséges KRESZre járni, mert nincs kódrendszer?
(Merthogy a jogosítvány megszerzése Amerikában családi ügy. A szülők tanítják a gyereket vezetni, és ha ők úgy érzik, már biztonságosan vezet egyedül is, akkor mindketten aláírják az engedélyt és a gyerek igényelhet magának jogsit. 16 éves kortól.)

Lényeg a lényeg, nem kell megtanulni, miért van pirossal bekarikázva a kerek táblákon a 60-as szám (amit persze ne keverjük össze azzal, ha a számot szögletes kék táblán látjuk), hanem simán kiirják: SPEED LIMIT 45.  A kör alakú táblában elhelyezett kis fekete és piros autócska helyett kiirják, hogy DO NOT PASS (ne előzz). Megspórolják a sok tanulást. Elég olvasni tudni. Ciki akkor van, ha valaki nem beszél angolul elég jól... Vagy nem tud olvasni. De ebben az esetben már gyalogosként is kicsi a túlélési esélye, mivel a piros bácsi és zöld, sétáló bácsi helyett a zebránál is DON'T WALK és WALK felirat jelzi az áthaladás szabályosságát. (Ez mondjuk elgondolkodtat egy pillanatra. New Yorkban soha senki nem a zebrát használja és nem vár a zöldre, annyira rohan. Lehet, hogy nem is sietnek, csak nem tudnak olvasni? :-D )

Elképzelem ugyanezt a feliratozós rendszert Európában, ahol minden országnak más a nyelve...
Biztos sokat segítene például Krakkó felé menet egy NIE WYPRZEDZAC! felirat, hogy ne előzzek...
Hehe! Szép káosz lenne belőle :D

Szóval lehet, hogy mégsem olyan nagy baj, hogy mi Európában jelrendszert alkalmazunk a KRESZ táblákon?

Pár példa:

Sebességkorlátozás
USA

Sebességkorlátozás
EU

Útszűkület balról
USA

Útszűkület balról
EU

Kötelező haladási irány
USA

Kötelező haladási irány
EU

Kapaszkodósáv
USA

Kapaszkodósáv
EU

Veszélyes útkanyarulat sebességkorlátozással
USA

Veszélyes útkanyarulat sebességkorlátozással
EU

Vadveszély
USA

Vadveszély
EU

Jönnek a nehezítések.
Kérjük, értelmezze az alábbi közlekedési táblákat az autópályán száguldva!

Sebességkorlát 60 mph
4 tonna feletti járműveknek 55
USA

              Ez már haladó gyorsolvasóknak szól:

Ez meg extra gyors felfogásúaknak:

Ha kamiont előzöl, ne vágj be elé, hagyj nagyobb követési távolságot 

Ami még furcsa volt és bizonytalanságot okozott nekem Amerikában, az a közlekedési lámpák és a kanyarodás szabályai. 

Jobbra kanyarodni akkor is lehet, ha semmi nem jelzi külön és teli piros a lámpa. Magyarországon a piros az piros. Ha a piros ellenére lehet jobbra kanyarodni, akkor külön zöld nyil jelzi. Itt nem. Néha külön táblán kiirják szöveggel, hogy nem lehet pirosnál kanyarodni, de különben szabad.

Értelmezzük a mellékelt képet :)

A képen a bal sávnak piros a lámpa, de balra mégiscsak lehet kanyarodni a zöld nyíl szerint. De csak minden második lámpaváltásnál! A páratlan esetekben a bal sáv feletti jobb oldali lámpa jelzése él, mely telizöld. 

Vizsgázóknak: 

Ön épp akkor érkezik a kereszteződéshez, mikor pirosra vált a lámpa. Ön az első a sorban. Balra szeretne kanyarodni. Várakozás közben megfigyeli, hogy a sávhoz tartozó 2 lámpa közül az egyik balra nyilat mutat (kivilágítatlanul).

Mit tesz, ha a lámpa telizöldre vált?

Kérem, szíveskedjen a helyes választ megjelölni!

A. Elindul, bízva abban, hogy a telizöld az telizöld, és vállalja, hogy összetör egy autót és kitoloncolják

B. Megvárja, míg az Ön mögött állók dudálnak, hogy induljon már (nem fognak, mert rohadt udvariasak)

C. Megvár pár lámpaváltást, míg végre megérti a rendszert (közben persze fényképes dokumentációt készít a blogja számára), aztán a tények ismeretében biztonsággal bekanyarodik

Próbálom megérteni a rendszert.

A középső tábla jelentése: Telizöldnél balra kanyarodva elsőbbségadás kötelező.

Áh, ez máris segít. Tehát a telizöld, az európai telizöld. 

A jobb szélső tábla pedig azt jelzi, hogy -kivételesen - tilos piros jelzésnél jobbra kanyarodni. Csak, hogy tuti ne tudjam követni...

Na de hogy egy kicsit az öreg kontinenst is cikizzem.

Egy cáfolat arra, hogy mi Európában olyan baromi nemzetköziek vagyunk:

Pirosnál itt álljon meg!
(10 méterrel a lámpa előtt)

Kösssz! Aki a feliratot nem érti vagy későn veszi észre, az elgurulhat a lámpa vonaláig, így a jobbról becsatlakozó kis utca kereszteződésében áll meg, és feltartja a forgalmat. De azért ők szóltak... :D

És egy amerikai gyöngyszem a végére. Az egyik kedvencem.

Baleset megelőző tábla az egyirányú utca egyik kereszteződésében:

Kétirányú forgalom kezdete
USA

Vigyázz! Kétirányú forgalom!
EU

Feltűnő és egyértelmű, nem? Egyszer csak jön a szembeforgalom, te meg vidáman mész a - szerinted - egyirányú utca bal oldalán.....