Mint a svájci óra

Augusztus 7.

Idegen számról kapok egy sms-t magyarul:   "Itt vagyunk. Hol dolgozol?"

Mi ez?! 

Jaaa. Egy gyerekkori barátnőm jelezte korábban, hogy a blogom ihletésére a férjével Lindaut választották nyaralási célpontnak. De ők augusztus 10-én jönnek. :-o

Vagy mégsem. 

Utólag kiderült, kicsit korábban értek ide. Kicsit :D

Én meg munkaidőben nem tartom magamnál a telefont, úgyhogy az sms után jó pár órával tudtunk csak kommunikálni.

Azért ők sem voltak restek addig, próbáltak rámtalálni. Arra még emlékeztek, hogy valami Zanzibár hangzású helyen dolgozom, ezért kitartóan kérdezősködtek a városban, hol van ilyen nevű hely. Persze nincs :)

Végigjárták a tópart éttermeit, aztán úgy gondolták, a kikötő vasút felőli végébe már nem sétálnak el, ott úgyis csak egy étterem látszik, és az csak a resti kocsma lehet. Hát otthon. De itt nem. A hajdani vasúti márvány váróterem, vagyis a Marmorsaal van a kikötő végében. Ahol dolgozom :)

De azért végül megtaláltuk egymást :)

Megbeszéltük, hogy csütörtökön velük tartok egy környékbeli kirándulásra. Miután a lényegesebb helyeken már jártam, egy kicsit távolabbit választottunk: Rajna vizesés, Svájc.

Pár óra alatt ott voltunk (reggelizés, eltévedés included).

A vizesés állitólag Európa legsebesebb vizesése. 600 köbméter zubog le másodpercenként. Más források szerint nem a legsebesebb, hanem a legszélesebb. Mindegy. Gyors és sok. És ez táplálja a Bodeni tavat. Mármint a Rajna.

Gyorsnak tényleg gyors. (Az érdeklődőknek csináltam videofelvételt is.) Elszédül az ember, ha felülről nézi. Aki még közelebbről akarja látni, az hajóval bemehet egész a vizesés mellé, és felmászhat egy nagy sziklára, de különben lépcsőkön is karnyújtásnyi távolságból élvezhető a vizpermet.

Nagyszerű fotótémák. Lennének... Ha nem merült volna le a fényképezőm aksija. Úgy érkezés után kb 5 perccel... Hurrá!! :-S

De sebaj. Van másik. Van nálam tartalék aksi. 

Jah, hogy EZ már a tartalék volt?! Amit meg hurcolok magammal, az hetekkel ezelőtt lemerült már?! 

Sebaj. Van máááásik! Itt az iPod. Az is fényképezős. Na meg vészesetre ott a telefonom is. És útitársaim fényképezőgépe is itt van még.

Csinálok még kb 4 fényképet, mikor jelez az iPod: merül az aksi. LOL. Akkor marad Zénóék gépe..... ami kb 10 perc elteltével szintén jelzi: le fog merülni.

Hé, azért ennyi elég lesz! Bermuda háromszögbe kerültünk vagy energianyelőbe? Pedig épp itt, a vizesésnél épült anno az első vizerőmű a Rajnán. Hát nem csoda, hogy erőmű kellett, nekünk is jól jönne most :)

Kénytelenek vagyunk beosztani a maradék töltést és kevés fényképpel megörökiteni a vizesést. Mert persze elemet sehol nem lehet kapni itt. Azért mégsem olyan rossz a helyzet. Az utolsó szufláig egész sok képet csinálunk.

Figyelem! A kép csak illusztráció!!!
A rajta szereplő 2 statiszta csupán látszólag hasonlit inkognitóban utazó barátaimra,
akik fontos köztisztviselői (vagy kormányhivatalnok vagy mi ez most már) hivatásuk
miatt nem vállalhatták arcukat a blogomban. Érthető is...
Hiszen milyen kellemetlen lenne, ha épp az egyik olvasómat kellene sittre küldeniük,
az meg a nyaralós képekre célozva felkiáltana a tárgyaláson:
Tudom, mit tettél tavaly nyáron!!! :-D

Még az autópályáról láttuk a közeli kisváros, Schaffhausen tornyait. 

Schaffhausen

Első pillantásra megtetszett mindhármunknak, ezért úgy kalkuláltuk a programot, hogy beleférjen az időbe.

Pici és hangulatos város. 

Svájci szinvonal, svájci árak. 

Sikerült méregdrágán ceruzaelemet vennem (2400 Ft - nosztalgikusan gondolok a Tesco gazdaságosra - erre a pár órára az is épp megfelelt volna).  De legalább tudunk fényképezni.

Felsétálunk a városka dombjára, ahol egy érdekes erőditményt találunk, az udvarán pedig dámszarvasok csordája épp farkcsóválva (Tényleg! Tök vicces!) rohangált a gondozójuk körül. 

Schaffhausen

Hazaúton még beugrottunk St. Gallenbe, ahol az Apátság és a könyvtára az UNESCO Világörökség része. Kicsit rohanás volt ez az utolsó fél (svájci) óra, ráaadásul dugóba is keveredtünk, igy sikerült másfél órát késnem munkából. Hát ennek is ideje volt már. Megmondta József Attila is: Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen. Na minden jól van akkor: a csillagok már az égen voltak, mikor beértem :)

St Gallen