2014. május 4., vasárnap

Gáz van. Nincs gáz

2014 május 4.


Múlt hét pénteken (több, mint egy hete) kikapcsolták a gázt a lakásban. Valami számlafizetési félreértés blabla.

Hétvégén nem volt se fűtés, se főzés, se fürdés. Sebaj. Pár nap nem a világ. Ennél hosszabbat-rosszabbat is kibírtam Ázsiában. Annyira rutinosan vettem a vízhiányt, hogy még a hajmosástól sem tudott eltántorítani. Melegvíz, kancsó, elszántság. Más nem kellett :)

A fűtés hiánya sem rosszabb, mint ami Új-Zélandon várt a megérkezésemkor. Ott ugyanis nincs beépített fűtés a lakásokban és szigetelve sincsenek a falak. Ha azt túléltem, ez sem lesz gond.

Hétfőn majd úgyis jönnek és visszakapcsolják a gázt.

Hétfőn jöttek és visszakapcsolták. Már úgy vártuk, mint a messiást, mert szétfagytunk a hétvégén és egy meleg zuhany is jól jött volna már.

Visszakapcsolták. De a pár nap szünet alatt valahogy (???) elromlott a bojler. Szóval főzni már lehet, de fűtés és fürdés továbbra sincs. Ez már nem annyira vicces.

Próbálták a fiúk megszerelni, de nem ment. Hívjuk a tulajt.

A tulajt nem érdekli. Hát ez kedves, de az ő dolga megjavíttatni, úgyhogy jó lenne, ha érdekelné. Jó, akkor kijön és megnézi. Az sokat fog segíteni, de talán a saját szemének majd hisz és hív szerelőt.

Kijött. Megnézte. Mondta, hogy rossz, de ő nem akar fizetni a javításra. Pedig neki kell...

Akkor hívunk szerelőt és levonjuk a lakbérből. Na, akkor inkább küld ő egy ismerőst. Küldjön. Csak olyan legyen, aki ért a bojlerszereléshez.

Beszélt az ominózus ismerőssel, kedden majd jelentkezik és megmondja, mikor tud jönni.

Kedd estig nem jelentkezett. Elkezdtük piszkálni a tulajt. Végre elértük a szerelő havert. Sajnos már csak szerdán tud jönni. Hát ez nagyszerű! Csak tényleg jöjjön.


Elvan az ember macskamosdással pár napig. Nem rosszabb, mint Kambodzsában vagy 
Indonéziában volt. Különben is nagy rutinom van már. Van kis mosdókesztyűm, lehet szépen vizet melegíteni a vízforraló kancsóban. Túléli az ember. Pár napig.


Nálam kedden jött el a pillanat, amikor már nagyon nem esett jól lemondani a zuhanyról. nem sok ismerősöm van Londonban, főleg nem a környéken, de van egy barátnőm, akivel a rendezvényeken pincérkedtünk együtt pár hete, és már a pincérruhák kapcsán is segített. És a szomszéd utcában lakik. Pofátlan vagy nem, átkéredzkedtem hozzá egy zuhanyra. Isteni volt! Meleg víz és a falból jön!

Másnap ugyan jön a szerelő, de hátha alkatrész kell vagy bármi totojázás lesz. Inkább zuhanyzom mindkét nap, minthogy egyik nap sem :)

Szerda. Jött a szerelő. Szöszögött vele, aztán közölte, hogy alkatrész-csere. Vagy bojler-csere. Majd megbeszélni a tulajjal.

Ma vasárnap van. Azóta semmi hír egyikről sem, a főbérlő meg, aki a kapcsolattartó a tulajjal, elutazott.


A tulaj arra játszik, hogy ha sokáig húzza az időt, majd lemondunk az igényünkről. Mint állítólag pár éve a nappali szőnyegének cseréje kapcsán. Fél évig nyúzták az ürgét a lakók, aztán megunták. Az ember tényleg ilyen. Próbálkozik egy darabig, aztán feladja. Tüntet egy darabig a parlament előtt, aztán megunja és hazamegy. Ahogy anno ezt megmondta állambácsink is.

Na, de úgy őszintén: Mekkora a sansz rá, hogy egy modern városlakó végérvényesen lemond a zuhanyról?!

Tök gáz...


2 megjegyzés:

  1. nem ő arra játszik hogy saját pénzből javíttatjátok meg
    ha mégsem akkor mikor kiköltöztök megfogja próbálni levonni a kauciótokból
    sajnos szemét landlordokból nincsen hiány

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Végül megjavíttatta. Csak nem tudom, mire várt akkor.

      Törlés