2012. október 3., szerda

Újra itthon



Majdnem napra pontosan 1 év telt el azóta, hogy kiléptem dohány utcai lakásom ajtaján és elhúztam New Yorkba.
Három nap hiján egy év elteltével visszaköltözöm. Mármint a saját lakásomba. Átmenetileg. (Korábbi itthoni hédereléseim során nem a saját lakásomban laktam, mert az foglalt volt.)



Mi is volt az eredeti terv?
2011.10.07
  • 2011 októbertől 2012 januárig New York
  • 2012 januártól márciusig Tahiti
  • Áprilistól júniusig Csángóföld
  • Júniustól szeptemberig munka valahol (Svájc)
  • Októberben vissza Budapestre.


Hmm. Ebből New York megvolt. És az októberi hazaérkezés is : - )

Tahiti mostanra tolódott. Ami késik, nem múlik, 3 hét múlva indulok.

Csángóföld elhalasztódott (De nem törlődött. 2013-ra ütemezve).

Svájc helyett Németországban dolgoztam. De az legalább az ütemterv szerinti időpontra esett.

Honduras meg tervben sem volt, és mégis jártam ott.

Jó dolog a tervezés, csak változékony.
A legfőbb változás az egy év alatt az volt, hogy rájöttem, nem akarom magam tervekkel korlátozni. Miért kellene rohannom és minden tervemet 1 év alatt véghezvinnem? Miért kellene egy év után visszatérnem ahhoz az életformához, ami korábban sem tett boldoggá? Ki mondta, hogy egyáltalán bármikor vissza kell hozzá térnem?
Életem egyik legjobb döntése volt, mikor kiléptem a bankból és kalandornak álltam. Jobban érzem magam, kiegyensúlyozottabb vagyok, javult az életszinvonalam. Hülye lennék visszaszállni a csöbörbe.

Szóval eltelt a tervezett egy év. Itt vagyok újra a régi lakásomban. A terv szerinti időpontban.
Csak én nem vagyok már a terv szerinti. És ennek örülök.
Mostantól az a terv, hogy nincs terv.
Addig folytatom ezt az életformát, amig úgy érzem, helye van az életemben. Három hónap, egy hét, egy év? Nem tudom.
Kezdhettem volna 20 évesen, akkor nem ketyegne a biológiai óra, de nem kezdtem. Most kezdtem. Ez van. Most van. Carpe Diem.


A ma a kedvenc napom

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése