2015. január 4., vasárnap

Jött a hideg zuhany

2014 november 17.


Kellemes szálláskereső kalandom után biztosabb vizekre akartam evezni, ezért célba vettem Negombo-t, ami egy népszerű turistaközpont a fővárostól északra. Gondoltam, ott, ahol csak turisták mozognak, igazán semmi atrocitás nem érhet.



Vonattal mentem, a pályaudvaron azonnal lecsapott rám egy tuktukos. Volt egy tippem, hogy melyik szállásra megyek, de mivel arról a hostelről több volt a negatív komment a neten, mint a pozitív, nem voltam annyira biztos, hogy tényleg az a legjobb választás. A taxis rögtön ajánlott szállást is a fuvar mellé, és mivel az ár nem volt vészes (annyi volt, mint az előző esti szállás az ablaktalan, forró szobában, de ez wifivel és meleg vízzel), ezért elfogadtam. Odavitt a hotelhez, ahol a tulaj barátságosan fogadott, megmutatta a szobát, ami a legfelső emeleten helyezkedett el. Szép kilátás, tiszta szoba, saját fürdő. Külön rákérdetem a wifire: Tuti működik? Mert nagyon fontos, hogy működjön, muszáj beszélnem emberekkel és intéznem szállást és jegyeket.

A tulaj megmutatta a wifi jelszót, kipróbáltuk, működött, megkérdeztem, adna-e kedvezményt, ha több éjszakát maradnék, azt mondta, igen, megegyeztünk és kivettem a szobát.

Este hajat akartam mosni. A meleg víz csak nem jött a csapból, pedig ott volt mellette a vízmelegítő. Próbáltam áram alá helyezni, de nem volt kapcsoló. Leszaladtam a csávóhoz, hogy megkérdezzem, mi a titok. Erre közölte velem, hogy a meleg víz nem volt benne az alkuban. A hotel bejárata mellett óriási betűkkel ki van írva,hogy wifi és meleg víz jár a szobákhoz. Egy szóval nem említtette, mikor megalkudtunk, hogy a kiírással ellentétben nem lesz meleg víz a szobában. Minden apróságra rákérdeztem, mielőtt igent mondtam a szobára: lesz-e WC papír (nem szokott lenni, mert a helyiek nem használják), van-e törülköző, fürdőszoba, ventilátor. Minden OK volt. Eszembe nem jutott külön megkérdezni a meleg vizet, hiszen az már a kapuban hirdetve van.

Ezt el is mondtam neki, mert az egész kicsit lehúzósnak tűnt. Erre az ember elkezdett üvölteni velem, hogy neki milyen drága itt az áram. Az ominózus szakács-pofon után valahogy nem volt már meg bennem az Európában megszokott magabiztosságom, és eléggé beszartam, hogy megver az ürge a beszélgetés hevében. Mondtam neki, hogy felejtse el, hogy szóltam, jó lesz nekem a hideg víz is. Erre viszont elkezdett erőlködni, hogy fizessek többet és akkor ad meleg vizet. Ok, mennyit akar? Olyan árat árat mondott, ami több volt, mint a szoba árának a fele. És mivel a hotelben láttam villanyszámlát, tudtam, hogy egy zuhanyozás ennek az összegnek a századrészéből kijönne. Mondtam, hogy nem kérem, hagyjuk az egészet, inkább kiköltözöm másnap. Olyan elkeserítő volt, hogy ennyi rosszindulattal találkozom ebben az országban, hogy alig tudtam visszatartani a sírást a tulajjal szemben állva. Felmentem a szobámba és baromira elveszettnek éreztem magam. Alig vártam, hogy visszatérjek Európába, ami őszintén szólva váratlan fordulat az életemben, ugyanis Európa lenne normál esetben az utolsó hely, ahova menni akarnék. Sri Lanka kicsit kiverte a biztosítékot (és ekkor még háta volt pár érdekesség).

Egy perc sem telt el, a tulaj kopogott a szobám ajtaján. Totál agresszívan folytatta az előző vitát. Én mindent ráhagytam, csendesen és kedvesen válaszoltam, teljes alázattal. Frankón féltem, hogy bántani fog. Megalázó volt az egész helyzet. Fizetsz egy szolgáltatásért és nem kapod meg, aztán ha rákérdezel, megfélemlítenek. 

A beszélgetés azzal végződött, hogy bekapcsolta nekem a bojlert, azzal a feltétellel, hogy maradok 2 éjszakát, én meg szelíden megköszöntem, pedig akkor már inkább lettem volna a világ másik végén zuhany nélkül.

Este próbáltam netezni, de 9 óra körül váratlanul megszűnt a kapcsolat. Lemenetem érdeklődni (vakmerőségem nem ismer határokat, ha internetről van szó :D ), és kiderült, hogy a wifi csak nappal működik. Éjszakára kikapcsolják, mert túl drága. Nem baj, hogy nekem épp éjszaka kellett volna, mert akkor van Európában nappal és akkor tudtam volna beszélni azokkal, akikkel akartam volna. Másnap ki kéne költöznöm. De nem mertem. Amilyen mérges lett a pacák, mikor azt mondtam, hogy én inkább kiköltözöm másnap, tuti valami konfliktusba keverednék vele, ha próbálnék elmenni. Hogy hova menjek, az is jó kérdés lett volna, mert ugye net nélkül másik szállást sem tudok keresni. Szívás. A wifit reggel 10-ig nem kapcsolták vissza. Úgyhogy maradtam és meghúztam magam.

Elsétáltam a főutca végéig és minden olcsóbbnak tűnő szálláshelyet megnéztem. Mocsok, tömeges szobák, közös fürdők szinte ugyanilyen árért. Végül is a helyzethez képest akkor nem olyan rossz a szállásom. Útközben folyamatosan zaklattak az út szélén üldögélő tuktukosok, bolti árusok, turistakísérgetők, éttermi behívogatók. A legjobb az volt, mikor egy lepukkant, öregedő biciklis pacák, aki vallási alapon szoknyát viselt, elkezdett az ujjával és a nyelvével olyan dolgokat mutogatni nekem, amin Európában röhögtem volna, hogy milyen szánalmas szatír-tanonc, de itt nem tartottam viccesnek. Inkább ijesztőnek. Különösen azért, mert ez nem az első ilyen eset volt a napokban.

Érett a gondolat. Érett a gondolat, hogy elhúzzak ebből a környezetből. A repjegyem 2 hét múlvára szólt. Addig hova?

Már legszívesebben zárdába vonultam volna. Igen! Ez az!

A meditációs központok ideálisak az ilyen elvonulásra. Biztonságos, zárt hely, nem zaklatnak a tuktukosok, nem mutogatnak mosdatlan, lepukkan disznók, biztos szállást és étkezést kínálnak.

Megnéztem a neten, milyen lehetőségeim vannak. Találtam egy pár meditációs központot, ahol külföldieket is fogadnak (tud valaki angolul), és nem kell előre bejelentkezni. Az egyik Colombo mellett volt. Felhívtam őket és megkérdeztem, jöhetek-e. Igen. Szuper. Nem vagyok ráhangolva a meditációra, de el akarok vonulni Sri Lankától. 

Elég volt ebből az országból. Megyek meditálni.



2 megjegyzés:

  1. Már majdnem két hónap a csúszás a valós időhöz képest :( Mondjuk gondolom ez azt jelenti, hogy most VALAHOL nagyon jól érzed magad :)

    remélem utoléred magad, és végre választ kapunk a mély filozófia kérdésekre, amit ígértél :)

    Gina

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt nem garantálom, hogy utolérem magam, de megírtam a sztorikat decemberig és most írom a választ a filozofikus kérdéseidre is :)
      És igen, valahol nagyon jól érzem magam ;)

      Törlés