Az várható volt, hogy az én ingerküszöbömmel ez a technika órás bohóckodás nem fog sokáig lekötni. Az elején nagyon vicces volt napi 3000 darab borítékot felcímkézni, de idővel csökkent a lelkesedésem.
A korai lelkesedés szakaszában még ott tartottam, hogy otthon sem bírtam magammal. A nyomdai bezúzásból kimentett top minőségű, fényes papírokat hazahoztam és folytattam a technika órát otthon. Pillangókat vágtam ki és ragasztgattam a falra dekorációként, meg samponos flakonból (az nem nyomdai) készítettem felakasztható szappantartót.
Ez a szappantartós mondjuk egy régebb óta sorakozó projektem volt, mert az utazások során állandó nehézségként szembesültem a problémával, hogy nincs elfogadhatóan steril hely letenni a szappanomat zuhanyzásnál, koszba meg nem teszem, mert ugye rámásznak a bacik és tudjuk, hogy a szappan az egyik legtutibb bacihordozó, ha nem tartjuk tisztán. Tusfürdőt meg ugye nem használok egyrészt az összetétele miatt, másrészt meg amikor minden gramm számít a hátizsákban, nem fogok vizet cipelni. Ezzel a pillanatok alatt elkészíthető kis tartóval viszont jelentősen emelkedett a boldogságszintem.
Ez a szappantartós mondjuk egy régebb óta sorakozó projektem volt, mert az utazások során állandó nehézségként szembesültem a problémával, hogy nincs elfogadhatóan steril hely letenni a szappanomat zuhanyzásnál, koszba meg nem teszem, mert ugye rámásznak a bacik és tudjuk, hogy a szappan az egyik legtutibb bacihordozó, ha nem tartjuk tisztán. Tusfürdőt meg ugye nem használok egyrészt az összetétele miatt, másrészt meg amikor minden gramm számít a hátizsákban, nem fogok vizet cipelni. Ezzel a pillanatok alatt elkészíthető kis tartóval viszont jelentősen emelkedett a boldogságszintem.
Mármint az élet munkától különböző területein. Mert a munkával kapcsolatban kevésbé voltam heppi. Egyre kevesebb értelmes meló volt bent, ráadásul megkezdődött valami tulajdonosváltás is, ennek következtében leépítették az embereket és igyekeztek távozásra bírni azokat, akiket anyagilag nem érte meg kirúgni. Közéjük tartozott a közvetlen főnököm, Monika is, aki segített a kis malőröm után visszakerülni a céghez. A nagyfőnök egyre több jogot és felelősséget vett el tőle, nélküle hoztak döntéseket a csoportjáról. Ettől Monika frusztrált lett és minket is frusztrált. Eleinte még naponta beszélgettem vele arról, hogy milyen szemétség így bánni vele 7 év után, de aztán elkezdte a rossz pillanatait rámpattintani. Oda jutottunk, hogy a végén már alig beszéltünk. Még munkaügyben sem szólt hozzám (hozzánk Nikivel).
A monoton munka és a kellemetlen hangulat megtette hatását. Nikivel elszórakoztattuk egymást szójátékokkal és cseverészéssel (már amennyit a nyomdagépek zaja engedett), de azért időnként a megbolondulás kerülgetett. Állandóan az órát lestem, hogy mikor lesz már szünet és mikor mehetünk már haza. Tiszta iskola. Volt, hogy két feladat között kínomban kartonpapírból asztalra állítható zsiráfot szabtam ki, meg volt, hogy az összehajtogatott mappákat pakoltam rekeszbe kortárs művészeti alkotásként. Közeledett a vég.
A monoton munka és a kellemetlen hangulat megtette hatását. Nikivel elszórakoztattuk egymást szójátékokkal és cseverészéssel (már amennyit a nyomdagépek zaja engedett), de azért időnként a megbolondulás kerülgetett. Állandóan az órát lestem, hogy mikor lesz már szünet és mikor mehetünk már haza. Tiszta iskola. Volt, hogy két feladat között kínomban kartonpapírból asztalra állítható zsiráfot szabtam ki, meg volt, hogy az összehajtogatott mappákat pakoltam rekeszbe kortárs művészeti alkotásként. Közeledett a vég.
 |
| Szinusz és koszinusz hullámok tartanak a mappák végtelenjébe |
Beadtam az önéletrajzomat (ismét) egy hotelbe (ugyanabba) reggeliztetős pincérnek. Inkább futkosok és ugrálok órákon át, mint üldögélek a szellemi leépülésre várva.
A hotel (ismét) cseszik behívni interjúra, de közben hallottam egy olyan megoldásról, hogy van ott valami beépített ember, aki soron kívül be tud juttatni ilyen alacsony munkakörökbe. És ezért még azt sem bánja, ha az ember egy szebb összeget fizet neki hálája jeléül. ;-)
Hát én azért vártam 3 hetet a hotel emberi erőforrás menedzsmentjének hívására, de miután pár nappal ezelőtt végleg kiakasztott a nyomdabeli főnöknőm tuskósága, és felmondtam (hajnali fél 3-kor, sms-ben, a lakásból kiköltözős búcsúbuli hevében, amely a kiköltözős takarítás során fellelt bontott üveg alkoholok lefolyótól való megmentésének következtében alakult ki), már minden nap várakozás pénzkiesést is jelentett, a hálapénz meg pár nap alatt megtérülne, ha bejutnék, szóval feladtam a várakozást és szóltam a megfelelő összekötő embernek, hogy fizetnék. Durván hangzik. Fizetek, hogy dolgozhassak. Ezt sem hittem volna magamról. De mivel nagy szükség van az önéletrajzomban szállodai tapasztalatra, ezt hosszú távú befektetésnek tekintem.
A nyomdai technika órákról meg végleg kicsengettek.
A hotel (ismét) cseszik behívni interjúra, de közben hallottam egy olyan megoldásról, hogy van ott valami beépített ember, aki soron kívül be tud juttatni ilyen alacsony munkakörökbe. És ezért még azt sem bánja, ha az ember egy szebb összeget fizet neki hálája jeléül. ;-)
Hát én azért vártam 3 hetet a hotel emberi erőforrás menedzsmentjének hívására, de miután pár nappal ezelőtt végleg kiakasztott a nyomdabeli főnöknőm tuskósága, és felmondtam (hajnali fél 3-kor, sms-ben, a lakásból kiköltözős búcsúbuli hevében, amely a kiköltözős takarítás során fellelt bontott üveg alkoholok lefolyótól való megmentésének következtében alakult ki), már minden nap várakozás pénzkiesést is jelentett, a hálapénz meg pár nap alatt megtérülne, ha bejutnék, szóval feladtam a várakozást és szóltam a megfelelő összekötő embernek, hogy fizetnék. Durván hangzik. Fizetek, hogy dolgozhassak. Ezt sem hittem volna magamról. De mivel nagy szükség van az önéletrajzomban szállodai tapasztalatra, ezt hosszú távú befektetésnek tekintem.
A nyomdai technika órákról meg végleg kicsengettek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése