2014. augusztus 12., kedd

Sherlock Holmes és a Baker Street


Gyerekkorom óra odavoltam Sherlock Holmes történeteiért. A következtetés művészete, a logika mindig is lenyűgözött. Sherlocktól sokat lehetett tanulni. Főleg arról, hogy nyitott szemmel járva és gondolkodva sokkal jobban átlátja az ember a világot maga körül. Hiába öltözik valaki milliomosnak, ha a keze kertészkedésről árulkodik.

Nyilvánvaló volt, hogy látogatást fogok tenni Londonban a Baker Street 221/B-nél, még ha tudom is, hogy az cím csak fiktív volt a regényekben.



Az író, Sir Arthur Conan Doyle életében egyszer járt Londonban, még gyerekkorában. A Baker Street-i címet az első regény írásakor valószínűleg hasraütés szerűen választotta ki. Doyle Edinburgh-ban lakott, és a Holmes történetek minden utcaleírása, minden épülete és helyszíne Edinburgh-i helyek alapján íródott.

Sherlock Holmes karaktere szintén Skóciából származik. Doyle egyetemi professzora (Dr Joseph Bell), aki egy híres nyomozó unokája volt, sokat beszélt nekik a dedukció, azaz a következtetés művészetéről. Ez óriási hatással volt a fiatal orvostanhallgatóra. 
Bell is, mint Sherlock Holmes, magas, szikár és szögletes járású volt, sportember, költői alkat. De legfontosabb közös tulajdonságuk persze az elemző gondokodásmód. Bell is képes volt egy vadidegen emberről első pillantásra megmondani, mit dolgozik, milyenek az éretkörülményei.

Egy dokumentumfilmben (magyarul van és nem unalmas) hallottam, hogy Doyle családja a házukban található egyik szobát éveken át albérletként adta ki egy orvosnak, aki magának való természetével szintén hozzájárulhatott Sherlock karakterének kialakításához. Ez az orvos akaratos és öntelt volt, mindenre tudta a megoldást, villámgyorsan döntött, de lekicsinylően beszélt másokról.. Tőle származnak Holmes kellemetlen tulajdonságai. És ő volt az, aki "tanácsadó orvosnak" nevezte magát. Innen ered Holmes "tanácsadó detektív" foglalkozása.

Az író a történetekben is saját életéből vett epizódokat. Néha egészen sokat elárult magáról a regényekben. A találgatások szerint ez lehetett később az egyik oka annak, hogy megutálta az általa teremtett közkedvelt nyomozót és be akarta fejezni a történeteket. Túlságosan kitárulkozott.

Az első történetek egy magazinban jelentek meg és váratlanul nagy népszerűségre tettek szert. Az olvasók követelték a folytatásokat. Doyle viszont igazi író akart lenni, komoly regényeket írni. A Holmes történetek miatt - úgy érezte - nem tud érvényesülni. Pénzt keresett a nyomozós történetekkel, ezért folytatta őket, de egyre jobban unta a figurát. Holmes hírnevet szerzett Doyle-nak, de beárnyékolta életét. Doyle spiritualizmussal és történelemmel akart foglalkozni.

Ezért döntött úgy pár év elteltével, hogy véget vett Sherlock Holmes életének... az olvasók nagy bánatára.


Doyle és Holmes neve teljesen összekapcsolódott a köztudatban. Doyle halála után Edinburgh-ban egy szobrot állíjtottak az író tiszteletére.  A sors és a társadalom tréfája, hogy a szobor Sherlock Holmes-ot formázza meg... 

 

4 megjegyzés:

  1. Ajánlom a BBC Sherlock c. sorozatát (sajnos egyelőre csak 9 rész van), tetszeni fog :) Sz

    VálaszTörlés
  2. high functioning sociopath ;) megvolt. tobbszor is. imadom :)

    VálaszTörlés
  3. SherLOCKED - én is :) Sz
    Mikor jössz haza? Tokaji 26-án?

    VálaszTörlés
  4. 20-an. mindenben benne vagyok, csak irj privatban, mert csak tippelek, kit rejt a Sz ;)

    VálaszTörlés