Eldőlt

2014 november 10-12.

Áthurcolkodtam egy panzióba a strand közelében. A szoba viszonylag kulturált volt, az ár meg elfogadható. A tisztaság hagyott kívánnivalót maga után, de volt wifi és ez bármiért kárpótol.

Mindemellett érett a gondolat, hogy búcsút intsek Sri Lankának.

Közben úgy alakult, hogy Gabi vendégei közül egy kisebb magyar csoport egy 4 napos szigettúrára készült és szerettek volna magyar idegenvezetőt maguk mellé. Én szívesen vállaltam volna, mert még úgysem jártam a sziget belsejében. 

A szakáccsal meg úgy nézett ki a helyzet, hogy sehogy. A csávó felvette az angyaljelmezt és végezte a munkáját, mintha mi sem történt volna. Gabi próbált másik szakácsot szerezni, de a szingaléz farkastörvények szerint csak az után léphetne be a territóriumra az új szakács, miután a régi távozott. Különben összevesznének azon, ki pisilje körbe a kertet. A jelenlegi arc viszont egyáltalán nem tervezte, hogy otthagyja az aranybányát, ahol évek óta büntetlenül garázdálkodik. Patthelyzet. Ő nyert.

Ezt hamarosan én is beláttam, és meghoztam a döntést. Eljövök Sri Lankáról.

Megbeszéltem Gabival. Jobb ötlete neki sem volt, úgyhogy egyetértett a döntésemmel.

Megvettem a repjegyet december 1-re.