Már morzsál

Este 6-kor kezdek dolgozni. 

Izgulok. Utoljára 10 éve dolgoztam ilyen munkaterületen, ide meg elvileg  gyakorlatot kértek. Hát, remélem, a 10 évezzel ezelőtti tapasztalatom elég lesz, vagy legalábbis tudom majd kompenzálni IQ-ból.

10-kor már lerohad a lábam. Hja, az állóképességem maradékát is elvesztettem az irodai üldögélések alatt. Szivás lesz ez....

A kollégák jó fejek. Irakiak, törökök, szlovák, orosz, német. Party hangulat a pult a mögött. Rekordgyorsasággal befogadnak, mindenki segitőkész, barátságos, támogató. Ezerrel tanulok, memorizálom a dolgokat, rohangálok az asztalok között. 

11-kor már szeretnék inkább kézen járni és nem a lábomnak nevezett duzzanaton, és hálistennek jön a főnök szólni, hogy elhúzhatok aludni. Az óradijamat rögtön ki is fizeti. Megbeszéljük, hogy hétfőn elmegyünk a Finanzamtra és hivatalosan bejelnt. Wow. Még ez is.

Másnap szombat. Este a focimeccsek után (óriás kivetitő, óriás forgalom a meccsek alatt) bulit rendeznek, nekem is jönnöm kell dolgozni. Ez az igazi mélyviz. Rögtön benyomnak a konyhába, hogy tanuljak. Pár óra alatt lemaródik a bőr a kezemről, viszont megtanulom a fél étlapot. Aztán 10-kor kezdődik a party. Nyomás a pult mögé. Van 15 percem megtanulni a kölönböző kávéféleségek készitését, a sörök kotyvasztását (mert itt aztán van citromos sör kultúra... nem hiába innen ered ; még nem tudom mindet felsorolni, de van Sprite és sör, Cola és sör, Cola és búzasör, Szóda és sör és még pár másik, és ezeknek külön-külön nevük van), az egyszerűsitett koktéllistát, helyi szokásokat, gépek működését, stb. Basszus, ki mondta, hogy a vendéglátós munka tök egyszerű? Komolyan mondom, a bankban nem kellett ennyi mindent megtanulni az elején :-D

Hajnali 6-kor már véget is ér a buli. Nem állok a lábamon. Fáj a testem. Fogom én ezt igy birni? Elpuhányodtam az intellektuell életvitelem közepette. Kicsit elgondolkodom rajta, hogy talán mégiscsak tovább kéne állnom Ravensburgba és megvárni, hogy kapjak valami lightos házvezetőnői munkát, de nem az a tipus vagyok, aki 2 nap után felad bármit. Majd belejövök.

7-re már ágyba is kerülök. Gyorsan kell aludni, mert délben már megint munka van. Még jó, hogy a kecó az étterem melletti épületben van.

Valahogy elvegetálok a pult mögött déltől este 7-ig. Lehet, hogy az lesz a kulcs, hogy meg kell tanulnom alvás nélkül élni? :D

Kezd leállni az agyműködésem, megyek aludni. De azért előtte még feldobok egy sztorit a blogomba... Kiülök a Marmorsaal teraszára, eszem egy tejszines lazacos pennét (dolgozók jelképes áron kajálhatnak és tök jó a konyha), aztán bogarászom a laptopon a Cook-szigeteki repjegyeket.

Akkor még nem sejtem, hogy perceken belül belecsöppenek életem egyik leghihetetlenebb kalandjába és megint nem alszom semmit...

(folyt. köv.)