Fű, tetkó és Mana

Pakalulu

Fű polinéz nyelven.

Itt mindenki füvezik. Mindenki. A társasági élet tartozéka a körbejáró joint. És nem azért, mert hippi vagy romlott és lepukkant emberek körében mozgok. Ez itt szimplán a kultúra része. A helyiek is szívnak, de a pálmát a franciák viszik. Szerintem a polinézek is tőlük vették át a szokást : )

Nem csinálnak erős cigiket, nem az a cél, hogy betépjenek. Csak kellemes lazaságot, meg könnyed jókedvet akarnak. De azt mindenki. Kivéve a terheseket és a lúzereket, akik nem tudják letüdőzni a füstöt. Bár ez utóbbi kategória (nem a terhes, hanem a lúzer) esetében a többes szám nem biztos, hogy helytálló. Szerintem nincs rajtam kívül más a szigeteken, akinek ez az indoka a békepipa kihagyására : )

Tatau

Tetoválás polinéz neve. Az angol tattoo szó innen ered. A magyar meg ezen keresztül szintén. A polinéz tetoválások világhíresek. A Hawaii tetkók is ide tartoznak, mivel Hawaii is a polinéz háromszög része. Annyi a különbség, hogy Hawaii-on színes tetoválásokat készítenek, itt meg feketéket.

Jellegzetes tulajdonsága a tetoválásoknak, hogy első pillantásra nonfiguratívnak tűnnek, de valójában szimbólumok összessége. Mindennek van saját szimbóluma. A teknős szimbóluma például egy pikkelyszerű ábra, maga a teknős pedig az utazás jelképe. Szóval, ha pikkelyt lát az ember, akkor az utazásra kell gondolni. A tetoválások általában rejtenek egy tikit, ami egy kis méretű, embert ábrázoló groteszk figura és a viselője védelméről gondoskodik.

Jellemzően a felkarjuk egészét, a vállukat, mellkasukat és lábszárukat tetoválják a férfiak. A nők tetoválásai kisebbek és a lábon vagy a karon, esetleg a nyakon szokott lenni. De sok pasi tetováltatja az arcát, hátát vagy az egész testét.

Már gyerekkorban elkezdik a tetoválást. A hagyományok szerint (ma már csak a Marquesas szigeteken találkozhatunk ezzel), a lányok a fenekükre tetovált szimbólummal jelezték, hogy ivaréretté váltak.

A hagyományos tetoválást kihegyezett csontokkal végezték és pár helyen még ma is lehet ilyen ősi módszert kérni a tetkónk felvarratásakor. De persze a helyek többsége steril és modern eszközöket használ. Európai normák szerint (mivel Franciaországban vagyunk hivatalosan).

A tetoválás ugyanolyan népszerű, mint a füvezés. Minden betelepült európainak van. A helyieknek meg nem is kérdés. Európai lányoknál a lábfej és a vádli a nyerő. Fiúknál felkar, váll és vádli.

Volt szerencsém közvetlen közelről végigkövetni egy polinéz tetoválás elkészítését.

Lionel gondolkodott már évek óta egy tetkón, és úgy érezte, most jött el a pillanat.

Első lépésként lejegyzetelte, hogy milyen jelentésű tetoválást szeretne, milyen szimbólumok tetszenek neki. 

Leadta a marques tetováló művésznek, aki másnapra megtervezte az ábrát.

Az igényelt jelentések szimbólumait kombinálta a kedvenc szimbólumokkal, így került a kompozícióba egy védelmet biztosító Tiki, tengert jelképező hullámok, utazást megtestesítő teknős-jelkép, a szabadság madarai, szerencse, napsugarak.

Konzultáció után felrajzolták az egészet a bőrre tollal, majd kisebb javításokat követően nekiállt a művész a körvonalak felvarrásának. 5 órán át tartott.


Négy nap szünet és bőrápolás után jöhetett a színezés. A tradicionális polinéz tetováláshoz csak fekete tintát használnak, de a tinta sűrűségével játszva különböző árnyékolást és szürke árnyalatokat is létre tudnak hozni.

A színezés is 5 órán át tartott. 

Elkísértem Lionelt, de nem bírtam 5 órán át ott üldögélni, úgyhogy shoppingolás lett belőle, majd a finishben (utolsó 1 óra) visszatértem és a várakozás unalmas pillanatait a tetováló stúdió ihletésére a bokám dekorálásával töltöttem.


Még jó, hogy épp volt nálam alkoholos filc (frissen shoppingolva - a következő projektem kelléke).

Ahhoz képest, hogy improvizáltam, nem is lett rossz. Nem? : )

Mana

A hely szelleme. Erő.

Nevezhetjük energiának is. Mana mindenhol van. Minden háznak van saját szelleme.

A Mana iránti tiszteletből polinéziában nem szabad cipővel belépni a házba. Sem a teraszra. Vendégségben mindenki kérdés nélkül ledobja a papucsát a terasz előtt. Ez mondjuk azzal jár, hogy a kertben is mezítláb mászkálnak, majd ugyanezzel a talppal mennek be a házba. Szóval a Mana megőrződik, de a tisztaság nem.

Sok helyi az utcán sem hord cipőt, de azért, ha a "nagyvárosban" járnak, felvesznek egy tangapapucsot. Szőnyegek alig-alig vannak a lakásokban. És hiába mossa fel az ember a padlót naponta, valamennyire poros, koszos. Nincs szőnyeg, nincs papucs, így a fürdőszobától az ágyig újra koszos lesz az ember talpa, és azzal fekszik le aludni.

Mondjuk, ha az ember lefekvés előtt még elszív egy pakalulut, pont nem érdekli, hogy néz ki a talpa : D