Itt van a nyár, itt van újra...
Eredeti terveim szerint ezen a hétvégén már New Yorkban kellett volna lennem, de annyi program van itt, hogy elhalasztottam az indulást.
Úgy volt, hogy hétvégén (szombat-vasárnap) kirándulni megyünk a hegyekbe. Aztén péntek reggel Gary kapott 2 tiszteletjegyet egy amerikai foci meccsre szombat estére, szóval változtak a tervek.
Péntek délután (5 körül - igen, ideális időpont a túra megkezdésére...) elindultunk túrázni. 1 óra autóút (ami itt nem sok, mert ennyit simán megyünk egy vacsora miatt is) után megérkeztünk a hegyi parkolóba. Hátizsákok fel, indulás a hegyre. Kb 20 méter után ütköztünk a táblába: Kempingezni tilos.
Szuper. Hátra arc. Másik hegy. Már szürkület volt, mikor leparkoltunk. Egy vizesés az úticél. Nagyjából 2 órát túráztunk, mikor megérkeztünk a célhoz. Addigra már redesen besötétedett, úgyhogy elemlámpával bóklásztunk. Szuper. Szép vizesés. És akkor hol is akarunk aludni?!
Gary rendszeres éjszakai erdőjáró, úgyhogy ő legalább nem kapott szivrohamot minden kisebb zaj vagy árnyék hatására. Jó neki...
Úgy nagyjából a világ végén járhattunk már, mikor végre találtunk egy sziklamentes és nagyjából vizszintes helyet a sátornak. Sátorálltás - 10 perc. Élvezzük a természet csendjét a vak sötétben a patak partján ülve (Gary javaslatára) - másfél perc (az én javaslatomra) :D
Ó, tényleg nagyszerű érzés ülni egy vaksötét erdőben a zubogó patak partján, ahol még csak meg sem hallod, ha egy fekete medve (helyi lakos) vagy mosómedve (szintén környékbeli) leül melléd. És hagyján, ha csak leül...
Hát nem résztezem az éjszakát. Amellett, hogy 2 percet nem aludtam, mert a képzeletbeli szörnyek/állatok/szellemek/levelek ( a megfelelő rész aláhúzandó) állandóan a sátor falát kopogtatták, a talaj sem volt vzszintes, igy állandóan a fent emlitett rémisztő külvilág irányába gurultam, még kockára is fagytam. Hmm. Várjunk csak. Nem is mondok igazat. Ha kockára fagytam volna, akkor legalább nem gurulok le állandóan...
Az egészben a legjobb az volt, amikor Gary reggel közölte (reggel, hehe, fél 8kor kezd világosodni, de kb fél 7kor már úgy örültem, hogy fel lehet kelni...), szóval Gary közölte, hogy imád kempingezni, de rohadjon meg a vizesés, hogy nem lehett 20 perc után kikapcsolni :DD
Na ilyen az, amikor a városiak az erdőben alszanak :D
Eredeti terveim szerint ezen a hétvégén már New Yorkban kellett volna lennem, de annyi program van itt, hogy elhalasztottam az indulást.
Úgy volt, hogy hétvégén (szombat-vasárnap) kirándulni megyünk a hegyekbe. Aztén péntek reggel Gary kapott 2 tiszteletjegyet egy amerikai foci meccsre szombat estére, szóval változtak a tervek.
Szuper. Hátra arc. Másik hegy. Már szürkület volt, mikor leparkoltunk. Egy vizesés az úticél. Nagyjából 2 órát túráztunk, mikor megérkeztünk a célhoz. Addigra már redesen besötétedett, úgyhogy elemlámpával bóklásztunk. Szuper. Szép vizesés. És akkor hol is akarunk aludni?!
Gary rendszeres éjszakai erdőjáró, úgyhogy ő legalább nem kapott szivrohamot minden kisebb zaj vagy árnyék hatására. Jó neki...
Úgy nagyjából a világ végén járhattunk már, mikor végre találtunk egy sziklamentes és nagyjából vizszintes helyet a sátornak. Sátorálltás - 10 perc. Élvezzük a természet csendjét a vak sötétben a patak partján ülve (Gary javaslatára) - másfél perc (az én javaslatomra) :D
Ó, tényleg nagyszerű érzés ülni egy vaksötét erdőben a zubogó patak partján, ahol még csak meg sem hallod, ha egy fekete medve (helyi lakos) vagy mosómedve (szintén környékbeli) leül melléd. És hagyján, ha csak leül...
Hát nem résztezem az éjszakát. Amellett, hogy 2 percet nem aludtam, mert a képzeletbeli szörnyek/állatok/szellemek/levelek ( a megfelelő rész aláhúzandó) állandóan a sátor falát kopogtatták, a talaj sem volt vzszintes, igy állandóan a fent emlitett rémisztő külvilág irányába gurultam, még kockára is fagytam. Hmm. Várjunk csak. Nem is mondok igazat. Ha kockára fagytam volna, akkor legalább nem gurulok le állandóan...
Az egészben a legjobb az volt, amikor Gary reggel közölte (reggel, hehe, fél 8kor kezd világosodni, de kb fél 7kor már úgy örültem, hogy fel lehet kelni...), szóval Gary közölte, hogy imád kempingezni, de rohadjon meg a vizesés, hogy nem lehett 20 perc után kikapcsolni :DD
Na ilyen az, amikor a városiak az erdőben alszanak :D
Mióta ezt a blogot olvasom, nem fogok könyvet a kezembe! Igaz időm sincs sok rá!!:-)))Jók ezek a kis egypercesek!!!!Még még sokat!!!!!
VálaszTörlésüdv.
Székely János ( Commandó )