Pakolás. Pánik

Eddig azt gondoltam, szeretem az utazás előtti feszültséget. De azt az érzést, amit egy egész éjszakán át tartó dobozolás és pakolás után reggel 6-kor él át az ember, miután megállapítja, hogy kb. 24 órája van kiköltözni a lakásából, úgy, hogy mellesleg 1 db bőröndben össze van készítve fél évnyi holmija, és az istennek sem fér bele semmi, pedig már 2 redukálás megvolt és már csak a legszükségesebbek vannak listán, és még így se, hogy rohadna meg, és közben meg aludni is kéne vmennyit, mert reggel 10kor elintéznivaló van, de aludni nem bír, mert lüktet az adrenalin a nyaki ütőerében.... Hát ez asszem túlmutat a kellemes feszültségen... Jelentem, másfél óra alvás (?) után alig vártam, hogy felkeljek. És ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :-@