Pingvin, delfin, oroszlánfóka és egy béna buli

2013 december 31.

Kiálltam az út szélére egy Catlins, Curio Bay táblával. Délben. Nem tudom, mekkora esély lesz rá, hogy valaki épp most megy épp arra. Az egy napos kiránduláshoz már késő van, az esti bulihoz meg túl korán.

A második elhaladó autó megállt. És épp a Curio Bay-be tartott. LOL. Jól indul a nap. :D

A srácnak utazási irodája van, hamar egy hullámhosszra kerültünk. Épp a barátaihoz tartott, akik kibérelték az egyik hostelt az öbölben és ott töltik a szilvesztert. Ez elég jól hangzik! A srácnak nagyon bejött az ötletem a szilveszteri buliba való stoppolással és mint első ajánlat, meg is hívott a fent említettbe.

Van uralkodó szélirány...

Beugrottunk a haverokhoz. Öt srác már ott volt. Meg a szüleik is. Meg a gyerekek. Hmmm. Mindig elfelejtem, hogy Új-Zélandon 20 évesen szokás házasodni és az én koromban már öregnek illik érezni magunkat. Na de ha már most 6-an vannak, lesz itt nagy buli. Különben minek bérelték volna ki a diákszállót, nem igaz?

A tervek szerint este lesz tábortűz, meg italok. El is mentünk fát gyűjteni. Raktunk egy embermagasságú máglyát. Közben baromi jól szórakoztunk. A srácok jó fejnek tűnnek. Jó lesz ez. Nem is érdemes továbbmennem.

Délután kisétáltunk a tengerpartra. A Curio bay arról nevezetes, hogy a világ legkisebb delfinjeivel, a Hector delfinekkel lehet együtt úszkálni. A delfinek maguktól odajönnek az emberhez, annyira játékosak. Az kizárt, hogy belemenjek a vízbe, mivel hőmérséklete nem érte el a számomra elfogadható minimális 30 fokot, de még a kevésbé fagyosszentek által elvárt 20 fokot sem, szóval a delfinekkel úszást kihagyom, bármennyire egyedülálló lehetőség is, de azért pár képet csinálok.

Ott épp ugrik egy delfin

Arra nem is számítottam, hogy oroszlánfókával (sea lion) találkozunk. Az oroszlánfóka annyiban tér el a sima fókától (fur seal), hogy háromszor akkora a teste és van füle. Vagy nincs. Most hirtelen nem is tudom, melyik melyik. Láttszólag egyik fajtának sincs persze, de ha az ember közelebbről megvizsgálja (ki az a barom?), akkor az egyiknek látszik a fülkagylója. Lényeges különbség. Amatőr fókakutatók talán jobban járnak, ha nem a fülekből próbálják meg az állat fajtáját kikövetkeztetni. A legszembetűnőbb különbség az, hogy a mezei fókára pillantva csak kicsit majrézik az ember, míg az oroszlánfóka jelenlétében ösztönösen a menekülőútvonalon tartja a szemét. A kifejlett oroszlánfókák akár 3 méteresere is megnőhetnek. És hiába a hasonlóság, egy mekdonálcon felnőtt amerikai TV rajongóval ellentétben ők fürgén mozdulnak, ha kell.

Nem döglött, csak pihen

Sötétedéskor elmentünk sárga szemű pingvint nézni. A sárga szeműek napnyugta előtt pár órával jönnek vissza a vadászatból, hogy leváltsák a fészket őrző párjukat és megetessék a családot. Ez a világ legritkább pingvin fajtája. Ezen a partszakaszon 9-10 család fészkel. Nem sok. Ha csak egynek is baja esik vadászat közben, oda a család. A párja és a fióka is. Nem csoda, hogy esténként önkéntes vadőrök vigyáznak rájuk, nehogy a kíváncsi turisták túl közel menjenek és elijesszék őket. Persze ennek köszönhetően lehetetlen rendes képet csinálni róluk a félhomályban. Majdnem 2 órát vártunk ott. Ezalatt 3 pingvin jött a partra és ballagott (izé, billegett) a fészkéhez.

Kis fehér maszat a kép közepén. Az a pingvin.

Közben kezdtem rájönni, hogy itt bizony nem lesz ereszd el a hajam party...

A hostelt nem a srácok bérelték ki, hanem a szüleik. Maguknak és pár másik nyugdíjas barátjuknak. És több haver sem jön. Ennyi a létszám. Szolid iszogatás az "öregedő" haverokkal (mind 1980 után született). Akikről mostanra kiderült, hogy kissé unalmasak. Ezt beszívtam. Mert most már késő bármerre is indulni. Legalább 4 óra az út Dunedinbe. Már, ha egyáltalán megy arra valaki ezidőtájt. Ami szinte teljesen kizárt. Annak nem sok értelme van, hogy valahol az úttest mellett állva éjszakázzak. Akkor már inkább itt maradok. Bepasizni ugyan nem fogok szilveszter örömére, de legalább lesz tábortűz. Meg hát a Sors ide sodort. A játék része, hogy nincs reklamáció. 

Este 10 körül felkerekedtünk (már majdnem bealudtam a szuper érdekes társalgás közepette) és beugrottunk egy házibuliba. Bakker! Itt egy szuper buli pár saroknyira, mi meg a teraszon ülve unatkozunk.

A buli elég nagy volt. Volt vagy 30 résztvevő. És tábortűz is. Meg zene. Már kezdtem reménykedni, hogy minden jóra fordul, ám fél 12-kor közölték a srácok, hogy mennünk kell meggyújtani a saját máglyánkat. Minek?! Ez miért nem jó?! 

Elmentünk máglyát gyújtani. Éppen éjfélre lobbant be a tűz annyira, hogy az már tábortűznek minősült. Aztán lett éjfél. De se visszaszámlálás, se koccintás, se boldog új évet ölelgetés vagy ilyesmi. Olyan volt, mintha nem is lett volna semmi. Lehet ám, hogy ez csak magyar szokás, hogy másodpercpontosan köszöntjük az új évet?

Még egy órán át ültünk a tűz mellett és zenét hallgattunk. Ittak. Néha valaki beszélgetett. Tök gáz. Mintha ők maguk is unták volna egymást. Aranyos emberek voltak, de nem az én stílusom. Ennél lehet az is jobb lett volna, ha este 8-kor útra kelek a kis táblámmal és ér az éjfél, ahol ér. Eb gondolat. 

De legalább láttam pingvint, fókát meg delfint!!! Tökéletes lezárása az évnek. 

Csőváz 2013, úgysem voltál a kedvencem!