Vakarcsok

Kicsit elmaradtam a bloggal. Biztos a napi 3 óra munka veszi el az összes szabadidőmet... :D

Nem tudom, hova tűnnek a délutánjaim. Biztos elviszi a cica. Haha ez milyen frappáns felvezetés volt...

(Alakul a színvonal is. A receptek után most cukiságok következnek. Innen már csak egy lépés a ruházkodás. Lehet, hogy kiégtem? LOL)

Szóval Ed lányának, Laylának van egy macskája, Lily. 

Lily 7-8 hónapos cica. Mostanában kéne ivaréretté válnia. Ehhez képest még novemberben behálózta őt a szomszéd perzsamacska és balszerencséjére be is kapta a legyet.

Mikor én megérkeztem január elején, a kismacskák már 4 hetesek voltak.

Tökéletes fogadtatás! Melyik macskarajongó ne olvadna el 4 bukdácsoló kis gombóc látványától.

Órákig tudtam ülni mellettük és csak nézni, ahogy ismerkednek a világgal. A legjobb meditáció. Teljesen kikapcsol. (Ezért nem frissítettem a blogot gyakrabban. Hahaha!)

Annyit ültem ott, hogy mára megtanultam megkülönböztetni Lily "szavait". Felismerem a "gyertek enni, drágáim", az "azt mondtam, kaja van, idejössz rögtön" hangokat. Egészen másképp prüntyög nekik, ha aggódik "nem szeretném, ha kimásznál a fészekből", ha kér "légy szíves, maradj a fészekben" és ha már a hócipője tele van az engedetlenekkel "takarodj vissza, mert kapsz a fejedre".

Annyira megszokták a jelenlétemet és a simogatást, hogy szerintem ilyen második mamájuknak hisznek és egyetlen hívó szavamra rohannak elő bárhol is vannak. Tök édesek. 

Ha leülök hozzájuk a földre, azonnal másznak az ölembe, befészkelik magukat és vagy a nadrágommal játszanak, vagy megvetik ágyukat a lábamon. 

És egy tündérien alvó macskát nem lehet könnyű szívvel felébreszteni. Kismacskát meg főleg nem. Azokat a megbántott és megrovó pillantásokat nem vállalom be. Szóval ezért nem írom a blogot :-D

Különben nagyon jó dolguk van. Ed a macskakaján kívül nyers csirkeszívvel, marhamájjal és darált marhahússal eteti őket. Ahogy egyik este daraboltam a májat nekik, Juraj meg is jegyezte, hogy ezek a macskák jobb kaját esznek, mint a hátizsákos turisták nagy átlaga. LOL. És tényleg. A legtöbb backpacker hetekig tésztán él, mert az a legolcsóbb és hús csak elvétve kerül a napi menübe. A megjegyzés után fél szememet rajta tartottam Jurajon, nehogy kicsenje a macskák tányérjából a vacsorát... :D

Mostanra egészen megnőttek a kis vakarcsok. Január végén meg is kapják az útibatyut. Az állatorvos átveszi őket, ha addig nem találunk nekik új gazdit. Elnézést. Új személyzetet. Gazdája csak a kutyáknak van.