Termékfejlesztés

2014 január 14.

Pontosan 2 hete üdülgetek Oamaruban. Lassan kivándoroltak a hátizsákomból a ruháim, polcra kerültek a piperecuccok, kiismerem magam a konyhában és sötétben is kitalálok a fürdőszobába. Apróságok. De óriási különbség a vándorélethez képest. Teljesen olyan, mintha normális életet élnék, ami kifejezetten üdítő ennyi utazás után.

De...

Elég nyilvánvaló volt, hogy ez az életstílus hamar ingerszegénnyé válik számomra, úgyhogy meg sem lepődtem magamon, amikor kitört belőlem a kreativitás. Mert jó-jó, hogy tetszik a nyugalom, de azért kell a mozgalmasság is. Ha nem is helyváltoztatás formájában...

Szóval beindultak az agytekervények és ha tiltakoztam volna ellene, akkor is elborították volna a fejemet az ötletek. De nem tiltakoztam. 

Felmerült bennem, hogy ha Oamaru a kis kék pingvinek miatt nagy vonzerő a turisták számára, hogyhogy semmi pingvines nincs az üzletben?! Mennyiből állna a holland spekulaas (mézeskalács illatú, sötét színű linzer) tésztájából és fehér linzertésztából pingvin alakú kekszeket csinálni és Oamaru szuvenyírként árulni?

Elő is terjesztettem ötletemet Ednek, aki teljesen rámozdult. Szabad kezet kaptam pingvingyártásban.

Persze először is ki kellett találni a megfelelő pingvinformát. Időm nem nagyon volt gondolkodni, mert Ed a tettek embere, és a "szükségem van ihletre" számára definiálhatatlan kifogás, úgyhogy mire észbekaptam (4 órányi intervallumról van szó!!!), már találkozót beszélt meg azzal az ürgével, aki majd elkészíti a pingvin-nyomtató üzemi gyártóhengert. 

Hogy milyen pingvinforma lesz, Ed számára másodlagos. Szerintem meg baromi fontos. Ugyanis közben rájöttem, hogy egész Oamaruban sehol semmi pinvines apróságot nem lehet kapni (ez milyen már?!), tehát miénk az egész piac. Ehhez egy dizájnos, jópofa pingvin kell, amire később más termékeket is lehet építeni.

De a lavinát megállítani már nem lehet...

Ha jó dizájnt akarok, megcsinálhatom. Van rá 2 napom...

El is kezdtem. De papíron sütit tervezni...?

Úgyhogy inkább kinyújtottam egy kis spekulaas (a holland süti) tésztát és nekiálltam szárnyalni. Mindig is imádtam hőre keményedő gyurmából alkotni...

 Ezek lettek az első körös pingvinek.

Oké, oké, van mit fejleszteni még... :-D

A második körben már tömeges gyártásba kezdtem... :D

Aztán a termék piacra lépett.

Kettő (azaz 2) darabot sikerült értékesíteni egy nap alatt. Hm.... Azt hiszem, a keresletben még nem tudatosult a szükséglet. De majd rájönnek. :-)

Másnap eladtunk még 7-et. Majdnem az összeset! Juhú!

Pár nappal később meg azzal jöttek be vásárlók, hogy a pingvines kekszet keresik. Vigyorogtam, mint aki a lottón nyert...

Ideje komolyan venni a bizniszt :-D

A bevásárlóközpont-lánc már képbe került, és már bővítem a piacot a helyi kávézókkal. Hát nem sokkal jobb a capucchino mellé szögletes helyett kis pingvin formájú kis kekszet kapni?!

Az biztos, hogy unatkozni nem fogok itt sem. Már alig várom, hogy a következő ötleteimet is megvalósítsam :-)