Gezemice lángos

2014 január 6.

Közben megérkeztem Oamaruba (a gazolós buli is itt volt már).

Ed barátomnál, a péknél lakom és napi 3 órában kenyeret árulok a pékségében.

Ahogy a frissen sült kenyerek illatában pácolódom, állandóan ez a Weöres Sándor vers jár az eszemben. (Irodalmi szakkör rovatunk következik.)

Reggel süt a pék, süt a pék
Gezemice-lángost.
Rakodó nagyanyó
Beveti a vánkost.

Reggel nagy a hó, nagy a jég,
Belepi a várost.
Taligán tol a pék
Gezemice-lángost.


A vers totál értelmetlen, meg azt sosem tudtam, mi a gezemice lángos (gondolom, kenyérlángos lehet, hú erről jut eszembe, holnap csinálok egyet magamnak), de elég jól hangzik ahhoz, hogy címként alkalmazzam.

A pékség épülete a viktoriánus városrészben

Az eladók gyöngye

Feltöltés alatt...
...és már így is sokkal több fajta kenyér van ott, mint amennyinek egyáltalán akad magyar megnevezése

Lelkes érdeklődőként reggelente egy órával korábban érkezem, hogy tanuljak is valami hasznosat a háttérmunkákról.

Én szoktam a végső simításokat végezni az epres, pudingos sütiken (rá kell tenni a friss epret és be kell kenni sárgabarack mázzal).

Meg croissant-t tekergetek, kenyeret formázok és hasonlók.

Így készül a vajas croissant
Ropogós, leveles tészta az eredmény

Bécsi kenyér
Még ez hasonlít leginkább a magyar fehér kenyérre
Leszámítva a mákot rajta

Baromira élvezem ám a munkát.

Csomó új emberrel találkozom, mindenki kedves, új dolgokat tanulok és napi 3 óra alatt még megunni sincs időm :)