2014 október 13.
Egyik vendégünk Magyarországon ásványvizeket és reformkonyhás termékeket forgalmaz. Úgy gondolta, hogy a nyaralást összeköti az üzlettel, és tárgyal pár helyi kókuszgyártóval export-import ügyben. Tolmácsra volt szüksége, így magával vitt a tárgyalásokra.
Bepillantást nyerhettem Sri Lanka bizniszvilágába. És kapok az alkalmon, hogy eloszlassak pár tévhitet a kókusztejjel kapcsolatban.
Bepillantást nyerhettem Sri Lanka bizniszvilágába. És kapok az alkalmon, hogy eloszlassak pár tévhitet a kókusztejjel kapcsolatban.
 |
| Parasztvakítás avagy Mi folyik itt? |
Bérelt autóval és sofőrrel mentünk Colombo-ba.
Az első megbeszélést az ország legnagyobb kókusztermék-gyártójánál, a Renuka értékesítési managerével tartottuk. Nem tudtuk, mire számítsunk. Vajon nyugati stílusú lesz-e a tárgyalás? Vagy sri lankásan késnek fél órát? Mennyire tudnak majd angolul?
Korábban érkeztünk a megbeszélt időpontnál, de már majdnem készen álltak a fogadásunkra. Rögtön teával kínáltak, hoztak ásványvizet és süteményt is. A megbeszélést azzal kezdték, hogy kisfilmet vetítettek a cégükről, a termékpalettáról és a gyártás főbb elemeiről. Kiválóan beszéltek angolul. Európai stílusú tárgyalás volt. Bármi kérdés merült fel részünkről, azonnal rugalmas megoldást kínáltak, ajánlottak promóciós segítséget a termékbevezetéshez, a magyar piaci árak és a konkurens termékek árának figyelembevételével kalkulálták a nagyker árakat, rugalmasak voltak a szállításban és mindenben. A főbb termékekből kóstolót hoztak, hogy összehasonlíthassuk őket.
Egyszerűen professzionális volt az egész. Amin Európában vagy Amerikában nem lepődtem volna meg, de itt valahogy nem számítottam erre a színvonalra. Sri Lankán a részletek nem fontosak, minden családias és barátias. Ez a cég viszont a barátságos fogadtatás mellett profi is volt.
És úgy tűnik, a termékeik a lehető legtermészetesebbek. A kókusz kókuszból készül :-)
És úgy tűnik, a termékeik a lehető legtermészetesebbek. A kókusz kókuszból készül :-)
A következő cég, akihez mentünk, a legnagyobb kókusztermék exportőr vállalat Sri Lankán.
Kicsit lekezelően fogadtak. Ők is megkínáltak teával, megkértek, hogy mutassuk be a cégünket, de igazából oda se figyeltek. Heti több konténernyi cuccok küldenek több országba, egy-két konténernyi mennyiség nem nagyon érdekelte őket, és ez látszott is a fejükön. Mintákat (ami a magyarországi élelmiszer bevizsgálás miatt kell) is csak vonakodva akartak adni.
A harmadik cég, ahova mentünk, azt a stílust képviselte, amire a kezdettől számítottam. Kicsit szervezetlenek, kicsit felszínesek, de őszinték és barátságosak. Kókusztermesztő farmerek egyesültek és vezetőjüknek egy idős, tiszteletreméltó bácsit tettek meg, aki angolul minimális szinten beszélt (háromszor fogalmaztam át a mondanivalómat, alapigéket sem ismert, a végén már mutogattam néha), és egyáltalán nem voltak felkészülve külföldi forgalmazásra. De tündéri kedvesek és lelkesek voltak, jót beszélgettünk.
Minden cég elmesélte, melyik technikát alkalmazza a kókuszolaj (vagy vaj vagy zsír - ki hogy nevezi) kinyeréséhez. Ezek nagy részét már Tahitiről ismertem, ott eléggé foglalkoztatott a kókusz és minden, ami belőle készül. Itt is hasonló technológiával dolgozzák fel a kókuszdiókat.
KÓKUSZVÍZ
Nem vagyok biztos a magyar elnevezésben, mindenesetre ez az az ital, ami a fiatal kókuszdióból kijön. Aki járt trópusokon, az már elcsodálkozhatott a tényen, hogy ez az ital nem fehér. És nincs kókusz íze. Ez egy víz-szerű folyadék, amely az éretlen kókusz belsejében található, és tartalmazza egy felnőtt ember napi ásványi anyag és vitamin-szükségletét. Külseje sárga (királykókusz) vagy zöld.
KÓKUSZTEJ
Ha a kókuszt nem szedik le fiatalon, akkor a növény a benne található folyadékot felhasználva vastag gyümölcshúst nevel a belsejében. Ez a fehér, kemény, ropogós, zsíros hús maga a kókusz, amit enni szoktunk. A kókusztej ebből készül, mégpedig úgy, hogy kikaparják a húst a héjából (nem könnyű munka, aki már próbálta, tudja), aztán összepépesítik vízzel (mai időkben turmixgépben), aztán átszűrik egy vászondarabon. A kapott eredmény egy krémes, tejszerű ital.
.jpg)
Önmagában is iható, de errefelé inkább főzésre használják (curry).
A konzervben kapható kókusztejeket gyakran visszahidratálással készítik, tehát a szárított, porított kókuszt hígítják vízzel a kívánt állag eléréséig.
KÓKUSZKRÉM
Krémesebb, sűrűbb kókusztej, általában 22 % körüli zsírtartalommal. Ezt is főzéshez használják, de a konzervekben sajnos a megfelelő állagot adalékanyagokkal érik el.
KÓKUSZROST
A fiatal kókuszt borító zöld héj az érés során kiszárad és 5-10 cm vastag, szálas, puha réteg lesz belőle. Ezt használják kókuszrost matracokhoz vagy kertekben komposztnak. Errefelé madzagot és keféket is gyártanak belőle.
KÓKUSZRESZELÉK
Kétféle kókuszreszelék van. Az egyik a nagydarabos, ami a kókusz húsából kivájva készül szárítással, és viszonylag drága termék. A másik a filléres kókuszreszelék, aminek alig van íze és fonnyadt, apró morzsácskákból áll. Ez az, amit lehet otthon bárhol kapni. Ez a kókuszolaj és kókusztej gyártásakor megmaradt hulladék, ami csak nyomokban hasonlít a kókuszra.
KÓKUSZOLAJ
A kókuszolaj úgy készül, hogy az érett kókuszokat héjastól feldarabolják (copra) és napon kiszárítják. Amikor a víztartalom már szinte teljesen elpárolgott, a megmaradt gyümölcshúst kiszedik a héjból, óvatosan melegítve-préselve kinyerik belőle az olajat. Ennek az olajnak sárgás a színe és kókuszillata van.
Rosszabb minőségben, de gyorsabban úgy tudják az olajat előállítani, hogy nagyobb hőfokon melegítik a kókuszt. Töpörtyűzsír kategória. Ez sötétebb színű és az illata sem olyan tiszta, de főzéshez még jó.
Nyugati országokban is egyre népszerűbb a kókuszolaj, de nálunk az illatmentest kedvelik az emberek. Elég hülye aromája lenne ugyebár a csirkepaprikásnak kókuszosan...
Ehhez alkalmazkodva az alap kókuszolajat finomítják. Vagy vegyi úton, vagy fizikailag. A fizikai finomítás drága és lassú, ilyenkor ásványokon szűrik át a sárga olajat. Ez halványítja a színét és enyhíti az illatát.
A vegyszeres eljárás kevésbé egészséges, viszont fehér és illatmentes olajat eredményez. Lehet választani.
SZŰZ KÓKUSZOLAJ
A legjobb és legdrágább megoldás a szűz olaj. Ilyenkor még szikkasztás előtt megtisztítják a kókuszt a csonthéjától és az alatta lévő barnás hártyától (mint a mandula). Lassan szárítják és melegítés nélkül, kizárólag préseléssel nyerik ki belőle az olajat.
Ez az olaj hófehér és kókusz illatú. Ez a legtisztább és legegészségesebb minőség. Csak megkérik az árát.
A kókuszolaj 24°C-nál magasabb hőmérsékleten folyékony. Ez alatt szilárd és fehér, teljesen zsírszerű.
+ ÖTLET
Ezen tulajdonságát kihasználva különben állati jó koleszterinszegény zsíroskenyeret lehet belőle csinálni. Illatmentes kókuszolajban (kb egy csészényi) ki kell sütni 1-2 szelet füstölt zsírszalonnát. A kókusz teljesen átveszi az ízt és illatot, kenyérre kenve tök olyan, mint a zsíroskenyér, csak egészségesebb. Tudom, mert próbáltam :-D
Minden cég elmesélte, melyik technikát alkalmazza a kókuszolaj (vagy vaj vagy zsír - ki hogy nevezi) kinyeréséhez. Ezek nagy részét már Tahitiről ismertem, ott eléggé foglalkoztatott a kókusz és minden, ami belőle készül. Itt is hasonló technológiával dolgozzák fel a kókuszdiókat.
KÓKUSZVÍZ
Nem vagyok biztos a magyar elnevezésben, mindenesetre ez az az ital, ami a fiatal kókuszdióból kijön. Aki járt trópusokon, az már elcsodálkozhatott a tényen, hogy ez az ital nem fehér. És nincs kókusz íze. Ez egy víz-szerű folyadék, amely az éretlen kókusz belsejében található, és tartalmazza egy felnőtt ember napi ásványi anyag és vitamin-szükségletét. Külseje sárga (királykókusz) vagy zöld.
 |
| Útszéli kókuszárus. A fillérekért (80 forint) megvett kókusz tetejét levágják és szívószállal tálalják. Ha kiittuk a levét, machetével kettévágják és a lágy hús kikanalazható |
KÓKUSZTEJ
Ha a kókuszt nem szedik le fiatalon, akkor a növény a benne található folyadékot felhasználva vastag gyümölcshúst nevel a belsejében. Ez a fehér, kemény, ropogós, zsíros hús maga a kókusz, amit enni szoktunk. A kókusztej ebből készül, mégpedig úgy, hogy kikaparják a húst a héjából (nem könnyű munka, aki már próbálta, tudja), aztán összepépesítik vízzel (mai időkben turmixgépben), aztán átszűrik egy vászondarabon. A kapott eredmény egy krémes, tejszerű ital.
Önmagában is iható, de errefelé inkább főzésre használják (curry).
A konzervben kapható kókusztejeket gyakran visszahidratálással készítik, tehát a szárított, porított kókuszt hígítják vízzel a kívánt állag eléréséig.
KÓKUSZKRÉM
Krémesebb, sűrűbb kókusztej, általában 22 % körüli zsírtartalommal. Ezt is főzéshez használják, de a konzervekben sajnos a megfelelő állagot adalékanyagokkal érik el.
KÓKUSZROST
A fiatal kókuszt borító zöld héj az érés során kiszárad és 5-10 cm vastag, szálas, puha réteg lesz belőle. Ezt használják kókuszrost matracokhoz vagy kertekben komposztnak. Errefelé madzagot és keféket is gyártanak belőle.
KÓKUSZRESZELÉK
Kétféle kókuszreszelék van. Az egyik a nagydarabos, ami a kókusz húsából kivájva készül szárítással, és viszonylag drága termék. A másik a filléres kókuszreszelék, aminek alig van íze és fonnyadt, apró morzsácskákból áll. Ez az, amit lehet otthon bárhol kapni. Ez a kókuszolaj és kókusztej gyártásakor megmaradt hulladék, ami csak nyomokban hasonlít a kókuszra.
KÓKUSZOLAJ
A kókuszolaj úgy készül, hogy az érett kókuszokat héjastól feldarabolják (copra) és napon kiszárítják. Amikor a víztartalom már szinte teljesen elpárolgott, a megmaradt gyümölcshúst kiszedik a héjból, óvatosan melegítve-préselve kinyerik belőle az olajat. Ennek az olajnak sárgás a színe és kókuszillata van.
Rosszabb minőségben, de gyorsabban úgy tudják az olajat előállítani, hogy nagyobb hőfokon melegítik a kókuszt. Töpörtyűzsír kategória. Ez sötétebb színű és az illata sem olyan tiszta, de főzéshez még jó.
Nyugati országokban is egyre népszerűbb a kókuszolaj, de nálunk az illatmentest kedvelik az emberek. Elég hülye aromája lenne ugyebár a csirkepaprikásnak kókuszosan...
Ehhez alkalmazkodva az alap kókuszolajat finomítják. Vagy vegyi úton, vagy fizikailag. A fizikai finomítás drága és lassú, ilyenkor ásványokon szűrik át a sárga olajat. Ez halványítja a színét és enyhíti az illatát.
A vegyszeres eljárás kevésbé egészséges, viszont fehér és illatmentes olajat eredményez. Lehet választani.
SZŰZ KÓKUSZOLAJ
A legjobb és legdrágább megoldás a szűz olaj. Ilyenkor még szikkasztás előtt megtisztítják a kókuszt a csonthéjától és az alatta lévő barnás hártyától (mint a mandula). Lassan szárítják és melegítés nélkül, kizárólag préseléssel nyerik ki belőle az olajat.
Ez az olaj hófehér és kókusz illatú. Ez a legtisztább és legegészségesebb minőség. Csak megkérik az árát.
A kókuszolaj 24°C-nál magasabb hőmérsékleten folyékony. Ez alatt szilárd és fehér, teljesen zsírszerű.
+ ÖTLET
Ezen tulajdonságát kihasználva különben állati jó koleszterinszegény zsíroskenyeret lehet belőle csinálni. Illatmentes kókuszolajban (kb egy csészényi) ki kell sütni 1-2 szelet füstölt zsírszalonnát. A kókusz teljesen átveszi az ízt és illatot, kenyérre kenve tök olyan, mint a zsíroskenyér, csak egészségesebb. Tudom, mert próbáltam :-D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése