Biciklis invázió

Reggeli Olivérrel - másfél óra. Masterpiece capuccino - 10 perc. Utolsó sztori nemtommiről - 10 perc. Az érzés, mikor beszállok az autómba és végre elindulok - megfizethetetlen.

Úristen! Mindjárt 10 óra! Pedig 7-kor szólt az ébresztőm. Az életben nem érek haza. És én pedig most még elmegyek megnézni a belvárost, mert tegnap semmit nem láttam rendesen.

Mázlimra legalább nagy dugó nincs épp. Hamar beérek, még parkolóhelyem is akad hamarosan. Sima parkolás, mint Pesten a lakásom előtti utcán. Fék, index, rükverc. 5 mp. Szembejövő megáll, köszi. Orrom kirakom, fordulok hátra. Újabb 5 mp. Erre a szembejövő DHL-es furgon rámhúzza a kormány és elindul mellettem. Mi az anyádat csinálsz? Le akarod vinni az elejét? Röviden rádudálok. Erre lefékez mellettem, letekeri az ablakot és nyomdafestéket nem tűrő módon elkezd magyarul anyázni rám. Indokolatlan az egész, nem is értem. Tök olyan, mintha csak jelezni akarta volna, hogy honfitársak vagyunk, de suttyóságában nem tudott egy szimpla sziát kinyögni, ezért inkább leribancozott. Kicsit szarul esik, mert még csak nem is bénáztam a beparkolással. Tök igazságtalan. És először meg is állt, aztán gondolom észrevette a magyar rendszámot és jelezni akarta, hogy ő különb, ő egy nagymenő emigráns, aki német rendszámú autót vezet, én meg a csóringer magyar rendszámommal takarodjak haza. Érdekes, hogy más népek összefognak külföldön, mi meg állandóan marjuk egymást. Itthon is. Kicsit elrontja a kedvemet, vagy másfél órán át rágódom az igazságtalan támadáson. Annyira nem volt értelme! Mondjuk ez Pesten fel sem tűnt volna, de 2 hét alatt hozzászoktam az udvarias és kulturált vezetési stílushoz a németeknél. Biztos csak ezért érintett ilyen érzékenyen.

Na persze azért pszichológushoz nem fogok járni a megrázkódtatás miatt :-)

München városnézés - 40 perc. Minden belefér, amit előző nap úgyis megnéztünk már.

Egyetlen akadály van. A eszméletlen sok biciklis. De ennyi a világon nincs. Nem hiszem el, hogy nem valami critical mass rendezvény ez. Ennyi biciklis nincs is! Hömpölyögnek az utcán, sokkal több, mint az autós vagy gyalogos. Mega biciklitárolók a tereken, mind tele biciklivel. Itt vagy ingyen osztják a járgányt, vagy adókedvezmény jár érte, mert nem tudom elképzelni, hogy meggyőzéssel rávehető egy város teljes lakossága a kerekezésre. Amsterdam elbújhat München mellett, esküszöm!

Jóval dél után keveredem ki a városból. Kicsit késében vagyok...