Esküvő vagy zárda?

Eredeti tervem az volt, hogy Luang Prabangban maradok és elmegyek egy főzőtanfolyamra.

A laoszi konyha sokkal finomabb, mint a thai, más fűszereket használnak és kevésbé csípősek az ételek. Az egyik jellegzetes étel egy paradicsomszósz, amit friss koriander levelekkel és friss citromfű levelekkel ízesítenek. A legtöbb ételhez ezt a 2 fűszert használják, ettől mindennek friss és zamatos az íze. Másik nemzeti ételük a Laap, aminek a halas változata úgy néz ki, hogy grillezett halat mozsárban péppé törnek és friss fűszerekkel keverik. Ebből korlátlan mennyiséget meg tudnék enni.

Szóval azt terveztem, hogy megtanulom elkészíteni ezeket az ételeket. A legtöbb városban vannak főzőtanfolyamok. 25-30 Euróért elviszik az embert reggel a piacra, együtt megveszi a csoport a hozzávalókat, aztán jön a főzés és persze az evés. Jól hangzott.

Eredeti tervem volt az is, hogy Luang Prabangból elmegyek a fővárosba, Vientiane-ba, és ott befejezem Laosz körbejárását, és visszamegyek Thaiföldre zárdába vonulni.

De aztán Ana, aki különben 5 hónapot töltött Kambodzsában nemrég, meghívott egy kambodzsai esküvőre. Egy ottani barátja nősül, és meghívta Anát. Ana meg meghívott engem. Picit aggódtam, hogy nem lesz-e gond abból, hogy az illetékesek tudta nélkül bővíti a vendéglistát, de megnyugtatott, hogy még örülni is fognak a külföldi díszvendégnek.

Napikig filóztam a dolgom, mert ugye ilyen lehetőséget csak a hülyék hagynak ki. Mikor jut el az ember egy igazi kambodzsai falusi esküvőre máskor?!

Viszont a meditációt meg már nagyon vártam. El lehet ugyan halasztani, tök rugalmasak ebből a szempontból, csak az a gond, hogy Chiang Mai, ahol ez a szuper szigorú templom van, nem esik útba Kambodzsa után. Vannak más templomok is, ahol meditálni lehet, többnyire hasonló feltételekkel és napirenddel, de ilyen elvakultan szigorú nincs máshol. Na persze, még lehet, hogy jobb is, ha nem a legmélyebb vízbe ugrom rögtön. A némasági fogadalom és a napi több óra meditáció így is biztosított, a 4-kor kelés is általános a templomokban. Szóval alig lesz különbség, ha másik helyre megyek.

És egy helyi esküvőt kihagyni. . . Na nem! Nem hagyom ki!

Átgondoltam és döntöttem. Esküvő Kambodzsában! A zárda megvár.

Ebben az esetben viszont nem Thaiföld felé megyek Vientiane után, hanem Laosz déli része felé. Laoszban szörnyű a közlekedés és drága is, kényelmesebb és gyorsabb lett volna Thaiföldön keresztül lemenni Kambodzsába, de így legalább megnézem Laosz másik UNESCO-s látnivalóját az Angkor (Kambodzsa) előtti időkből származó városmaradványt.

Abban maradtunk Anával, hogy ő visszautazik Kambodzsába másnap, én meg a magam tempójában, városról városra haladok délre és az esküvő előtti napon találkozunk ott.

Aztán megnéztük a buszok árait. 45 EUR és 30 óra. Buszon?!?!?!?!?! NEEEEEEM! Ezt Ana sem szívesen vállalta be. Akkor talán eljön velem Vientiane-ba és onnan megy. Vientiane 14 órányira van, utána már csak 16 óra. Brrr. Nekem még ez is szörnyű. Vientiane-ból különben is olcsóbb lesz a busz, mert ott nagyobb a kínálat. Meg addig is van társaság. Ez mindkettőnknek jó.

Luang Prabang és Vientiane között van még egy város, amit meg akartam nézni. Vangvieng. 

Partyvároska, tele turistákkal, de ez a legismertebb hely a tubingolásra. A tubing a relaxáció azon formája, mikor az ember egy traktorgumibelsőn heverve csordogál lefelé egy folyón. Sok helyen lehet eme tevékenységet űzni, de Vangvieng a legnépszerűbb, mert a part mentén tubingosokra specializálódtak a kocsmák, és könnyen beszerezhető a sör útközben. Ide még el akartam menni.

Ana meg sietett volna délre. Végül a kompromisszum jegyében lemondtam a főzésről, Ana meg megkedvelte a tubingolás ötletét.

A nagy tervezgetés közben hallottuk, hogy egy kanadai párocska autóstoppal akar továbbutazni. Autóstop itt?! Alig van autó. De. . . egy csomót spórolnánk vele és mekkora buli lenne. És ha ketten vagyunk, akkor még vicces is. Ana egyébként is jó partner utazásban. Talpraesett, határozott, bevállalós. Nála jobb partner el sem tudok képzelni autóstophoz.

Annyira megtetszett mindkettőnknek az ötlet, hogy dobtunk mindent tervet és ráálltunk erre.

Másnap irány Vangvieng autóstoppal!