2013. május 1., szerda

Luang Prabang


Luang Prabang óvárosa UNESCO listán szerepel 1995 óta.




A városka nagyon hangulatos. Régi házak, templomok, kerthelyiségek, teraszok. Mindez 2 folyó által körbevéve. Illetve félkörbe.

A város úgy 10 méterrel magasabban helyezkedik el, mint a folyó szintje. Az éttermek teraszai facölöpökön állva a folyó fölé nyúlnak. Reggeli a vízparton panorámával. 300 Ft-ért. Ez a legjobb része : ) Luxus fillérekért.


A város éjszakai piaca messze földön ismert. Nem sokban különbözik más éjszakai piacoktól, de laoszi mércével mérve kicsit nagyobb, mint más helyi piacok. A piac közepe táján van egy svédasztalos büfé, ahol 1 Euróért lehet vacsorázni. Azt hiszem, ez a legismertebb része a piacnak. Mindig tele van helyiekkel és turistákkal. A kaja is egész jó, bár én jobban szeretem frissen, melegen enni az ételt itt, a legyek között Ázsiában. ..

Éjszakai szórakozóhelyben sincs hiány amennyiben az ember este 11-ig óhajt szórakozni. Utána már nehézségekbe ütközik a dolog. A legutolsó bár 11:30-kor bezár. Utána csendrendelet. Van viszont egy bowling club a városon kívül, ahová szervezetten járnak a tuc-tuc-ok 11 után. Ide vonul ki az összes szórakozni vágyó. A bowling reggelig van nyitva. 
Hosszasan filóztam rajta, hogy legalább a tapasztalat miatt kiugorjak-e megnézni az éjszakai életet, de az tudósító szellem és a lustaság harcából végül az utóbbi került ki győztesen és a bowling club megtekintése nélkül kell majd ezután is megpróbálnom boldogan élni.

Nem is bánom, hogy korán hazamentem este, mert éjszaka olyan vihar volt, ami említést érdemel.


Én ilyet még sosem láttam. Vagy hallottam.

Hajnali 5 után arra ébredtem, hogy valami aluminium lemezt döngetnek az ablak alatt. Folyamatosan. Hosszú ideje. Magamhoz térve konstatáltam, hogy vihar van és az ég dörög. De. . .  Az égdörgés pár másodpercig szokott tartani. Ez meg szünet nélkül megy vagy 10 perce. Hallgatózom. Nem lehet égdörgés. Ilyen nincs. Ahhoz ez túl hosszú. Megint megnézem az órát. 20 perce tart. Hihetetlen. Pedig csak égdörgés lehet. Akkor figyelem a villámlást hozzá. Ha villámlik is, akkor égdörgés. Ahogy elkezdtem nyitott szemmel figyelni, rájöttem, hogy már egy jó ideje villámlik is. Csak azért nem tűnt fel, mert a folyamatossága miatt beleolvadt a háttérbe. Odaigyelve viszont megdöbbentő volt. Folyamatos villódzás, mint amikor egy kialudni készülő neoncső mellett ül az ember. Apró és nagyobb villódzások váltották egymást. Folyamatos dörgéssel kísérve. 
Aztán épp mikor füleltem és lestem, villámlott és dörgött egy akkorát, hogy majdnem kiugrottam az ágyból. Ana is felébredt és nézett rám, hogy most a házba csapott-e a villám, vagy alhat tovább. Aludhatott. Valószínűleg nem volt messze (használnak ezek itt villámhárítót vagy húzódjak messzebb a faltól és a lámpáktól?), de nem a saját épületünk. 6 óra körül szűnt meg az aluminiumdöngetés és a neonvillódzás. Közel egy órán keresztül tartott. Utólag picit sajnálom, hogy nem voltam magamnál annyira, hogy kiszaladjak a folyópartra megnézni, mert szerintem az a villám hosszan láthatóan kapcsolódott a földhöz.


Luang Prabang mellett van egy szép vízesés is, ahová érdemes elmenni. Tuc-tuc-ok gyűjtik a turistákat, így 4 EUR-ért hoznak-visznek a közel 30 km-es távolságra.
A vízesés mellett medverezervátumot létesítettek, ahol a gyógyszerészeti céllal meglékelt (illetve meglépelt) medvéket szánják jobb sorsra.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése