A zárda

2013 május 16-19.


Megvolt az esküvő, jöhet a zárda!

A meditációs elvonulásomat emlegettem úgy, hogy zárdába vonulok.

De csak a szigorú szabályok miatt.

Ahol végül kikötöttem, az viszont egyáltalán nem szigorú. Másrészt viszont valóban zárda.

Nem is tudtam, hogy buddhista szerzetesek között is lehetnek nők. Pedig vannak.

A hely, ahova meditálni jöttem, buddhista apácáknak fenntartott hely.  Itt nincsenek turisták. Én is csak azért jöhettem ide, mert Ana ismeri a vezető szerzetest.

Nincs sok apáca, csak 7, és a hely sem túl nagy. Középen egy szentély a meditáláshoz és imádkozáshoz, mellette egy étkező, körülöttük pedig a kis házikók, amelyekben az apácák laknak. Én is ilyen házikót kaptam szállásnak.

A házikóba belépve rögtön A szobába érkezik az ember.  Hátrébb van még egy helyiség, ez szerintem konyha lehet, mikor rendesen laknak benne. Az én esetemben inkább tárolóhelyiség. Innen nyílik egy picike WC, ahol egy betonvályúban áll rendelkezésre a mosakodáshoz és WC leöntéshez szükséges víz.

A bódé minden oldalán van ablak és a padló sem zár rendesen (helyi szokás szerint), így elég jó a szellőzés és az ember sosincs egyedül. (Mindig akad pár gekkó, pók, csiga, rovarok, egér a szobában.)

Ágy nincs. A padlóra van leterítve a már jól ismert strandgyékény, rajta egy takaró. Körülötte a moszkitóháló.

Az ablakok be vannak rácsozva. Ez nagyon előnyös, ugyanis a majmok így is benyúlkálnak a rácsokon és próbálnak lopni. De legalább bejönni nem tudnak.

Beköltözéskor kaptunk apácaruhát.

Fekete, bokáig érő szoknya, fehér blúz és fehér lepedő. A lepedőt úgy kell magunkra teríteni, mint a szerzetesek szokták (vagy mondhatnék krisnásokat, abból többet látni otthon, vagy ókori görögöket, csak hogy el lehessen képzelni).


Az idős apácák nem fekete szoknyát hordanak, ők teljesen fehérben vannak.. A fejükön nem hordanak semmit. Hajat sem. Teljesen kopaszra borotválják.

A szerzetesek színe a narancs, de rangtól (azt hiszem) függően bordó is lehet a leplük.

A mi vezetőnk bordóban járt. A srác 33 éves, de a viselkedése alapján öreg papnak tűnik. Méltóságteljes, lassú, megfontolt, nyugodt, kiegyensúlyozott, tudja a helyét a világban.

Mondjuk, ha nem tudná, akkor is emlékeztetnék rá, ugyanis a szerzeteseket királyokat megillető tisztelettel kezelik. A jelenlétükben csak lehajolva közlekednek, amikor az italt vagy az ételt átnyújtják neki, guggolva-térdelve kuporodnak a földre és lehajtott fejjel, totál megadó tisztelettel ajánlják fel neki a tálat.

Akármikor megközelítik, figyelnek rá, hogy alacsonyabban legyenek nála. Ha a földön ül, szinte kúsznak hozzá. Tök fura ilyet látni a valóságban. Nyilván nem várják ugyanezt az európaiaktól, de már kezdtem magam kellemetlenül érezni, hogy én nem kúszok és hajlongok előtte. Na de azért mégse. . . Ő is csak rózsaszín, ha kifordítják.

Reggelente, illetve hajnalonta kolompolásra keltünk. 5:30. Kicsit jobb, mint a tervezett zárdában, ahol 4-kor  már meditálni kellett volna. Itt elég családias és rugalmas a hangulat.

7-kor meditáció. Addigra meg kellett reggelizni. Ami nem volt nehéz, ugyanis állandóan ugyanazt etették velünk és már étvágyam sem volt. Kicsit belenyammogtam a rizsbe, meg ittam egy kis vizet, oszt ennyit a reggeliről. Úgyis ebédelünk 3 óra múlva, addig kibírom.

Két órás meditáció után szabadprogram 11:30-ig. Akkor ebéd.

Az ebéd ugyanaz, mint a reggeli, meg a vacsora. Rizs, instant tészta káposztával (olyasmi, mint a kínai büfében a pirított tészta), párolt káposzta vizi spenóttal. Az apácák szerintem esznek mást is, de Ana a tésztát szereti, azt kért magának, és automatikusan én is azt kapom. Hiába próbáltam magyarázni, hogy jó nekem az apácák változatos étrendje is, maradt a rizs, a tészta és a tutira-megeszi-a-külföldi-is káposzta. Hét ez a külföldi már nem ette meg, és ha káposztát látok az elkövetkező héten, tuti lehányom. Ráadásul mindenre ráborítanak egy csípős ketchup-szerű borzalmat, aminek már a szagától is rosszul vagyok (egy ilyennel borított ételtől kaptam az ételmérgezést, úgyhogy teljesen összefonódik a tudatomban a szag és a betegség).

14:00 órakor újabb meditáció. Addig meg semmi. Lehet olvasgatni meg heverészni.

A meditáció 4-ig tart, utána este 7-ig megint semmi. 7-től 9-ig esti meditáció és ima.

Moszkitóháló alatt  -  hogy ne a vakarózáson múljon

A generátor este fél 7-től 9-ig szolgáltat áramot. A lámpák központilag vannak rákötve az áramra. Kapcsoló nincs. Persze ki lehet tekerni az égőt, ha valaki már 9 előtt aludni akar, de miért akarna.

Este 9-től vaksötétség a hegyen. Csak a majmok csapnak zajt a tetőn kergetőzve és a cserepeket csapkodva. Meg a kaparászó egerek (patkányok?). A verekedő macskák. És a szúnyogok a moszkitóháló körül.

A legpofátlanabb