Medencék a tengerparton

Sydneyt keletről a tenger határolja, itt húzódnak a strandok.

Az egyik leghíresebb és legnépszerűbb strand a Bondi Beach. Aki el akarja kerülni a turisták tömegét, az meg a kisebb, de ugyanúgy homokos Coogee beach-et választja.

A két part között kiépített sétaút halad 8 km hosszan. Az útikönyvek is javasolják ezt a sétát.

Mivel én épp Coogee-n lakom, ellentétes irányból indultam neki a túrának. A látvány ugyanolyan szép volt, csak a segítő szándékkal kirakott térképek voltak úgy vágva, hogy mindig azt az útszakaszt mutatták, ami mögöttem volt. Nem gondolták, hogy valaha bárki ellenkező irányból sétál?!

Na, nem mintha annyira el lehetne tévedni térkép nélkül.... Csak a tengert kell követni. Meg az időnként lakónegyedek között és temetőn át vezető utat. Mert egy kissé beépítették a partot... mint a Balatonnál. De itt az önkormányzat még időben észbe kapott és egy jó ideje nem ad már ki építési engedélyeket közvetlenül a partra.

Panoramas oroklakasok

A séta érdekes volt. Meredek bazaltsziklák, lyukacsosra formázott homokkő képződmények, fehérhomokos strandok, habos hullámok, alacsonyabb és magasabb partszakaszok váltogatták egymást. Ja, meg medencék.

Itt az a szokás, hogy a tengerparton az önkormányzatok ingyenes úszómedencéket építenek. 

A medencét úgy helyezik el, hogy a felcsapó hullámok frissítsék a benne lévő vizet. Így mindig friss, tiszta a víz az úszáshoz. Viszont nincsenek nagy hullámok benne, nincs sodrás, nincsenek cápák és egyéb veszélyes vadak. Ráadásul apály idején a víz is melegszik egy picit (de annyit nem, hogy én belemenjek).

Úgy egy óra sétával jutottal el a Bronte beach-ig, ahol aztán elvesztettem a motivációmat és nem sétáltam tovább. Már csak 2 kanyar lett volna hátra, ami még egy óra séta, de onnan még haza is kellett volna sétálnom, ami még minimum egy óra. 

Majd legközelebb legyaloglom a Bronte - Bondi szakaszt is. Bár gondolom, nagyjából ugyanezt a tájat fogom látni...