2013 december 23.
Már november végén elkezdtem gondolkodni, hogy hol töltsem majd a Karácsonyt és a Szülinapomat. Mivel a karácsony itt is elsősorban családi ünnep, és senki családjába nem akartam betolakodni, bejelentkeztem Queenstown-i barátaimhoz, akiknél még októberben töltöttem el pár napot. Nekik nincs itt családjuk. Egyikük, Chloe ugyan kiwi, de Aucklandból. A többiek nemzetköziek. Nicol Csiléből, Oscar Argentínából, Aru Japánból. Ők laknak együtt egy tündéri kis házban a hegyoldalban.
Szívesen fogadták az ötletet és már előre örültünk, hogy újra találkozunk majd.
Időközben Juraj barátom is érdeklődött Karácsony ügyben, én meg említettem neki Queenstown-t. Hogy hogy nem, pár nap múlva értesültem róla, hogy Juraj megismerkedett Chloe-ékkal és olyan nagy haverok lettek, hogy ő is velünk karácsonyozik majd. Szuper. Sajnáltam volna, ha egyedül tölti valahol az ünnepeket, és így nem nekem kell meghívatnom őt :)
Időközben Chloe arra jutott, hogy biztos vannak még hasonló cipőben járó árva utazók, akiknek nincs itt családja, és milyen szomorú lenne, ha egy hostelben töltenék a karácsonyt, így meghirdetett egy rendezvényt CS-en Árvák Karácsonya címmel. Bárki jelentkezhetett rá. Annyi a feltétel, hogy potluck stílusban mindenkinek hoznia kell valamilyen ételt és italt, és aki szeretne, az a Meglepi Ajándékozásba (Secret Santa) is beszállhat egy max 15 dollár értékű ajándékkal. Létszámkorlát nincs...
Míg én a Mount Cook környékén jártam, Chloé kitalálta, hogy karácsony előtt egy 4 napos hegymászásra halad el hatodmagával, beleértve engem és Jurajt is. Mivel én általános erőnlétemre erőn nem létemre hivatkozva lemondtam, nélkülem mentek, nekem meg maradt pár szabadnapom előre kipihenni a karácsonyi bulikat. Ekkor mentem a Fjordvidékre.
Onnan hazatérve (23-án) arra számítottam, hogy egyetlen szörfös leszek, mert - elvileg - 24-én érkeznek a korán érkezők és Chloe kis brigádja is aznap este ér vissza. Lesz időm főzőcskézni Szentestére, meg ilyenek.
Ehhez képest a lakásba betoppanva Juraj vetette rám magát... és kezdett ölelgetni. Meglepiiii! És volt még másik 5 ember (ismeretlenek), aki a konyhapult körül állt. Pizzát sütöttek. Ez meg mi?! Hogy kerültek haza ilyen hamar? És hol van Chloe?
Kiderült, hogy Chloe (és a társaság fele) a munkája miatt később követte a hegymászókat és teljesen elkerülték egymást. Nem volt térerő a hegyen, nem tudtak beszélni, csak az erdészeken keresztül küldtek üzeneteket valahogy, de szumma szummárum két társaságban túráztak és Juraj meg másik 2 kiránduló hamarabb hazatért.
Miközben én a fjordokat nézegettem, érkezett egy másik CSer is, egy olasz srác, aki unatkozott egyedül, ezért összehaverkodott egy orosz/amerikai sráccal. Ő szintén itt tobzódott a konyhában. Federico gyúrta a pizzatésztát, a többiek jelenlétükkel emelték a pizza és az esemény színvonalát. A pult körül állva. Természetesen csatlakoztam a megerőltető tevékenységhez.
Az alvás viccesnek ígérkezett a kb 10 négyzetméteres kis nappaliban, a 2 kanapén, de sok jó szörfer kis helyen is elfér...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése