2013 június 13.
Az éjszakai vonat tiszta volt. Csak két hibájával nem tudtam kibékülni: az egyik a légkondi, a másik, hogy nem volt csomagtartó a táskának. Hosszas ötletelés és táskakötözés után mégis inkább amellett döntöttem, hogy az ágyba teszem a hátizsákot, mint mindenki más. A felső ágy kb 60 cm széles és 170 hosszú. Akárhogy teszem a zsákot, nem fogok elférni. A légkondi meg szokás szerint fagypontra volt állítva. A reakcióm a várakozásokat meghaladva drámai volt. Hiába a meleg ruha, egy óra elteltével már szörcsögtem, aztán meg nem kaptam levegőt, közben a torkom csípett és égett, ha a számon próbáltam lélegezni. Reggelre már súlyos influenzás tüneteket produkáltam (még azóta sem múlt el - jól megfáztam).
Reggel fél 7-re értem Kuala Lumpurba. A turista info még zárva volt, nekem meg nem volt térképem. Csak annyit tudtam, hogy valahol a Kinai negyedben kell szállást keresnem, mert az olcsó és ott a belváros. De hogy merre menjek. . . ?
Egy megálló a sky train-nel, és már ott is voltam a Sentral Market (itt kiejtés szerint írnak angolul, tök vicces) körzetében. Rüpke 4 órás körbenjárás után (hátizsákkal) sikerült is találnom egy hostelt, ahol volt ablak (ez itt abszolút luxus), nem volt 55 fok vagy oroszlánszag a szobában és az ár is megfelelt. Addigra kb 20 szállást megtekintettem. Lehet, írnom kéne egy cikket róluk, mint hasznos összefoglaló KL budget szállásairól.
A hely, ami végre megfelelt, közel van a főutcához (Jalan Petaling), 15 ringitbe kerül (5 dolcsi) és csak 4 ágy van a szobában. És van ablak. Ez az egyetlen szoba a hostelben, ahol ablak is van. Hurrá.
Kuala Lumpur különben épp olyan, amilyennek elképzeltem.
Keveredik benne a múlt és jövő. Egymást érik a 100 éves épületek és a hipermodern felhőkarcolók. Váltják egymást az indiai, kínai, muszlim, nyugati stílusú épületek, éttermek, emberek.
A folyó elágazásánál, a szigeten egy mecset tornyai Milyen picinek tűnik itt |
Bábeli forgatag.
Van a városnak valami lenyűgöző kisugárzása. Modern, de közben őrzi a múltat. Nem túlzsúfolt, pedig sok az épület egymáshoz közel. Nem koszos, pedig lenne rá oka. Az emberek köszönnek a járókelőknek, mint valami kisvárosban.
Azt mondhatnám, hogy élhető város. Felkerült a kedvenc fővárosaim listájára. Pedig még csak az óvárosi részeket láttam. A modern Kuala az ikertornyokkal és a futurisztikus kormányzati negyeddel még csak ezután következik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése