A 2 és fél órás hajóút után megérkeztünk Koh Rong szigetére.
A kikötőben egy angolul beszélő srác (görög) várta a kiszállókat és azonnal egy ingyenes welcome drinkre invitált meg mindenkit. Ez jól kezdődik. Nézzük meg, mit akar. Időközben már hárman voltunk, mert Brendon összeismerkedett még egy lánnyal a hajón, míg én aludtam. A lány argentin és jó fejnek tűnik.
Leözönlöttek a turisták a hajóról, be a legközelebbi bárba, mindenki magához vette a limonádéját és vártuk, hogy kiderüljön, miért is kaptuk az ingyen italt. A srác figyelmet kért, aztán elmondta a szigettel kapcsolatos hasznos infókat. Ez eddig nonprofitnak tűnik. Hol van a kutya?
Meglett a kutya. A srác bungallókat is ajánlott. Nem is drága, 10 dollár (2500 Ft), de lesz ennél olcsóbb is.
A bár előtt egy helyi srác álldogált és a saját szállásait ajánlgatta. 5 dollár. Na ugye :)
Megnéztük. Szép volt, tiszta volt, tetszett, maradtunk. (Ty Ty Guesthouse - ha erre járna valaki. . .)
Közben az argentin lány talált egy szobatársat magának egy kolumbiai lány személyében. Ő is jó fejnek tűnik. Jó lesz a társaság.
Lepakoltunk, elmentünk feltérképezni a terepet. A sziget nem kicsi, de az a partszakasz, ahol mi vagyunk, viszonylag rövid. Alig pár 100 méter. Végig fehér homok és panziók meg éttermek.
A partszakasz végénél kezdődik a bungalós rész. Oda az éttermek zaja sem ér már el. A part gyönyörű és nem is koszos.
Majdnem minden étterem üzemeltetője külföldi. A szállások viszont helyiek kezében vannak. Szép elosztás.
A kaják sem vészesen drágák, pedig több helyen próbáltak ijesztgetni minket az ideutazás előtt. 4 dollárból már rendesen meg lehet kajálni, például grillezett tintahalat vagy marhahúst salátával, krumplival és bagettel, vagy óriás hamburgert sült krumplival, vagy olasz tésztát. Ez persze épp háromszorosa az átlagos étkezéseink árának, de pár napig ez is kibírható. És a minőség jónak tűnik.
Visszaballagunk a szállásra és egy ismerős arcot pillantok meg.
Ana! A meditáció óta nem beszéltünk. Tudtam, hogy tervezte, hogy erre a szigetre jön, de nem tudtam, mikor. Milyen véletlen, hogy épp itt van. Megörülünk egymásnak, beszélünk pár szót, aztán el is búcsúzunk. Épp indul a következő hajóval. Azzal a két sráccal van, akiket Mong Gnoi-ban ismertünk meg.
Vicces, mert én meg Brandonnal vagyok, akit szintén azon a környéken, ráadásul ugyanazon a napon ismertünk meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése