Reggel elbúcsúztunk cseh barátainktól és Camille-lal nekivágtunk az Arthur hágónak, ami a Déli sziget keleti és nyugati partját köti össze áthágva a Déli Alpok gerincén. Híresen szép útvonal.
Már reggel látszott, hogy a verőfényes napsütés egy másik napra marad, de azért elindultunk. Nekem aznap estére megbeszélt szállásom volt a túloldalon, Veronikáékhoz meg egyébként is új hajléktalanok érkeztek.
Az útvonal még így, esőben is szép volt.
Láttunk Kea-t, ami az egyetlen hegyi papagáj vagy mi (és baromi nagy), meg láttunk kiwi áthaladásra figyelmeztető táblát. Ez felért egy kiwivel :)
Két és fél óra alatt értünk a hágó közepén található kis településre, ahonnan több kirándulóút is indul a környékre. Kiválasztottunk egy 1 órás kis sétát, de mire nekivágtunk volna, eleredt az eső, de olyan szinten, hogy esőkabátban sem indultunk neki az útnak. Vártunk egy fél órát, hátha jobb lesz a helyzet, de nem lett. Úgyhogy én nekivágtam a stoppolásnak, Camille meg ott maradt. Az volt a terve, hogy ott éjszakázik az autójában, majd reggel bejárja a kirándulóutat, aztán pedig visszafordul és a sziget közepén levonul délre, a legmagasabb hegy, Mt Cook környékére. (Zárójeles megjegyzés: Szegény Camille jól megszívta, mert éjjel az esőből hóesés lett, reggelre 10 cm hó borította a hegyi utakat, nála meg persze nem volt hólánc, hiszen jön a nyár.... Várt egy napot, hátha elolvad a hó, de csak nagyobb lett. Három napot fagyoskodott a kocsijában, mire végre elhagyhatta a hágót.)
Esőben stoppolni sem a legjobb élmény, ezért a falu kávézójának teraszán várakoztam és csak akkor szaladtam ki az autókhoz, amikor jött is valami. Nem kellett sokat szaladgálnom... Ilyen időben normális ember nem választja a hegyi utat :)
Ismét megállapítottam, hogy mázlista vagyok. Alig fél óra alatt találtam fuvart. Ráadásul a srác és a lány, aki felvett, már korábban megfordult ott, a kávézónál, és majdnem meg is szólítottam őket, de aztán mégsem tettem. Elhúztak. Aztán 15 perc múlva megint megjelentek. Kiderült, hogy értem jöttek vissza :D
Késő délután már a nyugati parton voltam, Greymouthban. Esett az eső és a szürke kisváros még szürkébb volt, mint egyébként lenne...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése