A mai dátumra régóta készül az ország. Ma lesz a rögbi döntők egyik legérdekesebb játéka, mikor az All Blacks Ausztrália ellen játszik. A meccs után városszerte ünneplés és buli. Merthogy nyilván NZ nyer... :D
Az esti bulin kívül még azzal az előnnyel jár a meccs, hogy a fél ország Dunedinbe sereglik. Ahová én is. Tehát a stoppolás ma különösen könnyűnek ígérkezik.
És nem is tévedek.
Amint kiállok az út szélére, az első autó megáll. Egy terepjáró, benne 4 pasi. Normál esetben ilyen autóba nem szállnék be. Biztonsági elővigyázatossági óvintézkedés. De ma meccs van, és ahogy rájuk nézek - meg ahogy odakiabálnak, hogy szedjem a lábam, mert indulás van, - rögtön látom, hogy a srácok jó fejek és a meccsre igyekeznek és több sört toltak már le, mint kilométert. Betuszkolódom a hátsó ülésre középre. A sofőr nem iszik. Ezt bírom a kiwikben. Mindig van egy önfeláldozó józan a leghülyébb buliban is. Azt is gyorsan felmérem, hogy mindegyikük kezén jegygyűrű van. Tehát normál esetben rendes családapák, csak most meccsre mennek. És kiderül, hogy valóban. Kamasz gyerekeik vannak (pedig alig pár évvel idősebbek nálam). Négy napos kimenőt kaptak és a régi haverok kiruccannak. Az első 5 percben elvesztem a beszélgetés fonalát. Mind egyszerre beszél, egymást húzza és úgy dobálják a poénokat, hogy csak butuska szőkeként mosolygok, mert nem bírok lépést tartani velük. Húsz perc után még mindig nem tudom, merre mennek, de arról már biztosítottak, hogy Dunedinbe szívesen elvisznek és hogy útközben beugranak curlingezni (az a jeget sikálós bowling-szerű sport) és menjek velük. A kereszteződésben, ahol ki kéne szállnom, hogy a helyes úton maradjak, ami Dunedinbe visz (ők meg letérnek a curling felé, amiről egyre kevésbé hiszem, hogy valóság és nem hülye poén), jelzem, hogy kiszállnék, mert ugyan még csak reggel 10 van, és 2 óra az út, de 3-ra Dunedinben akarok lenni. A sofőr szófogadóan lehúzódik, mire a hátsó szektor üvöltözni kezd, hogy ne idétlenkedjek, ott leszek Dunedinben 3-ra, ne hagyjam már ki a bulit. Mivel nem tiltakozom túl nagy meggyőződéssel, a sofőr visszatér az útra és megyünk tovább. Hát jó, akkor megyek curlingezni. Előveszem a térképet, hogy legalább tudjam már, merre megyünk. Rájövök, hogy a Dunedinbe vezető hosszabbik úton haladunk, ami nekem pont tök jó lesz. Meg arra is rájövök, hogy valószínűleg a curlinget én értettem félre, és ők valami kitérőről (hurok, kanyar, curve) beszélhettek, mert hát hova mennének itt curlingezni a farmok között.
Vicces utazás következik.
Minden útszéli állat láttán ovációban törnek ki, hogy "Szamáááár!". A birkanyájak különösen nagy ujjongással járnak.
Minden híd előtt tisztelegni kell, nekem pedig ájuldoznom, hogy megint milyen szépet mutattak.
Minden második domb láttán közli az egyikük, hogy ez aranybánya volt, a többiek meg örülnek a turisztikai látványosságnak.
Egy idő után elkezdem az útszéli kőhalmokat római kori romoknak titulálni (Új-Zélandon kb 1000 éve jelent meg az ember), ők meg meghatódnak a történelem szelétől. Végre felzárkóztam.
Elég jól szórakozunk.
A sokadik kis falu után egyszer csak begördülünk egy parkolóba.
Ezt nem hiszem el! Tényleg curling?!
Minden rábeszélés ellenére tartózkodom a játékba való beszállástól, cserébe viszont lelkesen pompomlánykodom nekik a hőszigetelő üvegablak mögül.
 |
| A szuper takarító őőők |
A sportos 1 óra után továbbhaladunk, majd megállunk ebédelni. Szerintem nem leszek Dunedinben 3-ra, de már késő aggódni. A meccs 7 után kezdődik, csak a barátnőm, akihez/akivel megyek, programot szervezett és megígértem, hogy 3 körül érkezem. Azért halvány esély még így is lesz.
Ebéd után még feltétlenül meg kell állni sörözni is egy újabb faluban. A kocsiban fogyasztott regimentnyi sörből is van még, de nyilván jobban ízlik egy korsó egy teraszon üldögélve.
Hogy, hogy nem, megérkezünk Dunedinbe negyed 4-re, és amilyen jó arcok, teljesen házhoz is szállítanak.
Mondtam már, hogy imádok stoppolni? :-D
A vicces az, hogy másnap, ahogy a városban bóklásztam fényképezőgéppel a kezemben, váratlanul beléjük szaladtam. Hívtak kirándulni. De nem vállaltam be egy újabb ámokfutást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése