Szóval hárman lettünk a csapatban.
Mivel mi Jurajjal vasárnapra terveztük a Tongariro vulkán megmászását, a hegyhez közeli egyik faluban szálltunk meg. Kanapét nem találtunk, de volt egy elég olcsó hostel.
 |
| Turangi A Plus Logde |
A hegymászás kezdőpontjához minden szálláshely szervez transzfereket a környékről 35-45 NZD-ért. Mi ennél olcsóbbat akartunk. Camille nem vett részt a partyban, mert ő épp előző nap tért vissza a vulkánmászás 4 napos verziójáról, ahol teljes felszereléssel barangolt a hegyen, úgyhogy ráfért a pihenés.
Juraj mindig is hasznos útitárs volt, most is aktivizálta magát és valahogy szert tett egy kanadai társaságra, akik szintén oda tartottak és ingyen elvittek minket a vulkánhoz. Reggel. Vagyis hajnalban. Indulás háromnegyed 5-kor. Brrrr.
Magunkra aggattunk mindenféle ruhát, mert a Tongariro híres a hirtelen időjárás változásokról és tapasztalt túrázók is fagytak már halálra rajta, miután a ködben eltévedtek és kihűltek. Mi azért is indultunk ilyen korán, mert délutánra esőt jósoltak, úgyhogy még a felhők előtt kellett felérni a csúcsra, ahol a krátertavak vannak. Felhőben egyébként sem élvezet túrázni, de a látványról is lemaradnánk.
A Tongariro Crossing nevű túra különben a világ 10 legszebb túraútvonalának egyike. Ezért is akartam megnézni. Meg világörökség is. Nincs több kérdés :)
A túra első szakaszában egy viszonylag könnyű kaptatón kellett feljutni. Pár óra múlva már lekerült rólunk több pulóver és így is izzadtunk. Az idő kellemes, napos volt, a hegyoldal meg meredek.
 |
| 2 és fél óra mászás után |
A szállásunk tulajdonosa is épp erre a napra szervezett családi kiruccanást, ahova pár fizetős transzferes mellett elhozta a saját lányát és a fiát is. Egy darabig együtt ballagtunk velük, aztán az ember visszafordult a lányával, mert csak rövid kiruccanást terveztek, a 12 éves fia meg folytatni akarta a túrát. Mivel én voltam a legközelebb hozzájuk, felajánlottam, hogy figyelek a gyerekre, jöhet velünk. Nem is volt baj a kissráccal. Leszámítva, hogy ő már járt ezen a túrán és halálra unta magát, alig lehetett visszatartani, hogy ne kilométerekkel előttünk járjon.
 |
| Jackson, a kiccsávó |
Szegénynek nem jöttek be a számításai. Reggel valószínűleg végignézett a társaságunkon, megállapította, hogy ránézésre elviselhető kondiban vannak a delikvensek. Nem túl öregek, nem túl kövérek, majd biztos jó tempóban gyalogolnak. Aztán szegény ülve elaludt, amíg a kényelmes kirándulók hosszasan megebédeltek a hegygerincen, meg amíg minden domboldalon fotók százait készítettük.
Az időjárással szerencsénk volt. A felhők végig mögöttünk jártak, kora délutánra pedig teljesen el is tűntek a közelünkből. Égetett a nap. Fárasztó túra volt. 6 óra alatt lehet teljesíteni, de az uzsonnaszüneteinkkel végül 8 órás kirándulás lett. A teljes táv 20 km.
 |
| Krátertavak |
A Gyűrűk ura egy pár részletét itt forgatták különben. Mire nem képesek a filmesek...
 |
| Furcsa szerzet Milyen jó, hogy a tó színéhez öltöztem |
 |
| És még mindig több óra van hátra... |
 |
| Újabb krátertó |
A vulkán egy éve újra kitört és pár sziklát ráköpködött a hegyi menedékházra, ahol épp turisták aludtak. Az egyikük súlyosan megsérült. Mivel az útvonal egy része épp a kitörési zónában halad, vészjelző táblákat meg lámpákat szereltek fel. Mondjuk, nem lennék túl boldog, ha 6 óra túrázás után, itt, a vége előtt fordítanának vissza...
 |
| Az első hó idén télen |
 |
| Ebéd utáni pihenő |
Leszámítva a várható izomlázat, azért szép kis túra volt ez...
Megérte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése