2014. március 9., vasárnap

Lakni vagy nem lakni? Állandóan.


Első rész


Már megint felbukkant a "Miért is lett gáz, hogy megtettem?" probléma...

Nem szeretek erről beszélni, mert nagyon frusztráló tud lenni, mikor SENKI, de SENKI nem érti a lényeget (ami nem az emberek hibája, hanem a kretén magyar fogalomzavaré). Akármikor szóba kerül a szituációm, az emberek próbálnak megértőek lenni és segíteni, ami nagyon jól esik és értékelem is, csak hát...

Hogy ne kezdjem forgatni a szemem, ha valaki a Marie-Antoinette féle "Ha nincs kenyerük, miért nem esznek kalácsot?" típusú jószándékú, de engem hülyének néző tanácsával jön elő?! Vagy felhozhatnám metaforának a Belügyminisztérium féle "Segítünk! Ha elfogyott az üzemanyaga, szálljon át másik autóba" sms-t is. Mintha magamtól nem jutnék el a legalapabb gondolatig sem...

Szóval előre elnézést kérek, ha a most következő cikk esetleg harapósnak vagy frusztráltnak tűnik. Kicsit az is :-D


A rövid sztori ugye az, hogy mikor egy éve eljöttem Magyarországról, módosítottam az állandó lakhelyemet ideiglenesre, hogy ne kelljen TB-t fizetnem, ha úgysem vagyok ott. Utólag derült ki, hogy ez nem szimplán a lakóhelyről szól, hanem gyakorlatilag visszaadtam az "állandó lakhely" státuszomat. Ami egy állampolgársághoz hasonlító személyes adat és a világon minden embernek rendelkeznie kell egy, de csakis egy ilyen címmel. Alap esetben ez automatikusan az állampolgárság szerinti ország. Vagy ahol az ember valóban él és dolgozik. Mindenkinek egy ilyen címe lehet és kell legyen. Ha valaki megszerzi az állandó rezidens státuszt más országban, akkor elvileg ki kell jelentkeznie a korábbiról, ahol gyakorlatilag nem él életvitel szerűen. Elvileg olyan nincs, hogy valaki egyetlen országnak sem állandó lakója. Állandó lakóhely státusz kell, hogy legyen. 



Hát nekem nincs állandó lakhely státuszom (és kiemelem, hogy itt a státuszról van szó, nem arról, hogy nincs egy rokonom vagy barátom, akihez bejelentkezzek, hogy legyen egy akármilyen bármilyen címem - ahogy szokták tanácsolni a marie-antoinettek). A pesti lakásomba be vagyok jelentkezve tartózkodási helyként, de itt most az nem segít. (Visszacsinálni a lakcím mizériát csak személyesen lehet, szóval innen az sem megoldás.)

És mi a gond ezzel?!


Állandó lakóhely státusz nélkül semmilyen biztosító nem szerződik velem utasbiztosításra. (Itt természetesen nem a leszerződésen van a hangsúly. A "Dehát ki ellenőrzi azt?" kérdésektől és javaslatoktól falra mászom. Természetesen behazudhatom, hogy van lakcímem és vásárolhatok biztosítást, jujderavaszvagyok, csak amikor majd káresemény történik és a biztosítónak pénzt kell kiadnia a kezéből, egészen biztosan le fog minden adatot alaposan ellenőrizni és akkor eláll a szerződéstől, mert nem teljesültek a feltételek.) Hogy miért? Mert nagyon súlyos káresemény esetén - ha az olcsóbbnak bizonyul - a biztosító inkább fizeti a beteg hazaszállítását a lakóhely szerinti országba, minthogy a saját költségén kezeltesse idegenben. Ez a nemzetközi gyakorlat.


Ausztráliában egy napi kórházi ellátás 1000 AUD (200 ezer Ft). És ebben még nincs benne az orvosi kezelés.

Utánajártam, lehet-e itt helyben biztosítást kötni. Olyan privát TB szerűt, ahol nem számít, melyik országból jössz, és ott milyen címed van, csak az, hogy most épp itt vagy. Lehet (például BupaMedibankAUnitiy). Ez elsősorban azoknak jó, akik hosszabb távon itt élnek diákvízummal vagy munkavállalói vízummal. De turistaként is lehet kötni, ha valakinek az utasbiztosítása nem fedez mindent.

Havi 100 AUD a legolcsóbb ezekből, de abban például a mentővel szállítás még benne sincs...

Elég durva. 

Ilyet kötni akkor lenne értelme, ha pár hónapig itt maradnék és mellette találnék valami munkát is. Munkavállalói vízum nélkül. Ami nem lehetetlen, de kockázatos. Ha rajtakapnak, kitoloncolnak. És akkor minden más ország vízumigénylése is ugrott, mert mindig van olyan kérdés a vízumigénylő lapokon, hogy kiutasítottak-e már valahonnan. Ez meg egy világutazó számára kész tragédia. Lenne.


Szóval osztottam-szoroztam. 

Az van, hogy biztosítás nélkül nem indulok ausztrál körútra. Mérges kígyók, pókok, a világ veszélyes állatainak 80%-a itt él. Inkább ki sem lépek a lakásból. De akkor meg minek maradjak itt? A kaja drága, munkát keresni nem fogok (bár lett volna egy alkalmi pincérkedés már, de nem kockáztatok), a helyi biztosításra nincs keretem. Ennél hasznosabban is el tudnám tölteni az életemet.

Szóval ez az Ausztrália ebben a formában nem éri meg most. Elment tőle a kedvem. Jobb lesz innen lelépni.


DE HOVA?

A szokásos kérdés...  :-D

(Ide kattintva folytatódik a cikk, csak több részre szedtem, mert hosszú lett.)






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése