2014 február 24.
Meséltem, hogy mikor Új-Zélandon stoppoltam és a Ferenc József gleccserhez akartam eljutni, a reménytelennek induló stoppolásból egy kis lakóautó mentett ki. Amiben két magyar pasi ült, Papa és Jákob. Kedvenc gleccsermászó útitársaim :)
Jákob Sydney-ben lakik. Rá is kerestem az e-mail címe alapján a cégére, és hoppá hoppá, épp ugyanebben a kerületben van. Micsoda véletlen. Írtam neki, aztán meg is beszéltünk egy találkozót.
Kocsival jött. Rögtönzött Sydney és környéke kirándulásra mentünk.
Először Bondi Beach-re mentünk el, ahova a múltkori gyalogos sétám során már majdnem eljutottam, de mégsem. Bondi Beach-en van egy magyar kávézó, meg egy magyar cukrászda. Állítólag ez volt a nagy magyar központ Sydney-ben valaha. Azért az utcán sétálva most is szinte csak magyar beszédet hallottunk. A cukrászdában Rigó Jancsi és Dobos torta figyelt. Jákob meg meghívott egy gesztenyepürére (Egyél már valamit, olyan sovány vagy!). Egy éve nem ettem gesztenyepürét. Tiszta mennyország volt.
Bondi után átugrottunk Sydney északi strandjainak egyikére (Balmoral), ami Jákob kedvence, és teljesen más hangulata van, mint a megszokott partoknak. Kis sziget, kis híd, kis tömeg.
 |
| Balmoral beach |
Innen egy-két kisebb tengerpart érintésével a híres északi strandra mentünk át, Manly-re.
Ez a strand a tipikus Sydney sztereotípiát testesíti meg. Legalábbis számomra. Barnára sült testépítők röplabdáznak a makulátlanul tiszta homokban. Ameddig a szem ellát. Nekem valami ilyesmi kép rémlik a 80-as évekből, mikor - Jason Donovan és Kylie Minogue rajongótáboraként először figyeltem fel Ausztrália nevére, és - először hallottunk a rejtélyes ózon lyukról, a szörfről és az emberevő cápákról.
Ez az ózonlyuk is milyen távolinak tűnt az évi kábé 1000 darab aeroszolt (Panetta halványzöld frottírral bevonva - az megvan?) forgalmazó kis országban... Na mindegy.
Szóval Manly után - ha már úgyis északon vagyunk - kicsit még északabbra autókáztunk. Következő állomásunk a Church Point volt. A hely egy hajdani templomról kapta a nevét, de ma elsősorban a vitorláskikötőjéről nevezetes. Több száz kis magánvitorlás pihen az öbölben. Árbocok erdeje a végtelenségig.
A hajókról valamiért nem csináltam képet, de itt van egy a kikötő hivatalos oldaláról.
Ha már ennyire északon jártunk, még elugrottunk Palm Beach-re. Alig 20 km innen. Ez az a kikötő, ahonnan a múltkor MAJDNEM vitorláskirándulásra mentem.
Palm Beach nem egy olcsó lakóhely. Olyanok költöznek ide, akik nyugalomra vágynak és nem kell naponta bejárniuk Sydney-be a 8 órás robotra. Pazar kilátás, némely lakások az út szintje alatt, a hegyoldalban, közvetlenül a tenger fölött figyelnek. Hazajutni kabinos felvonóval lehet.
Hááát, ez is egy árnyalat ugye :-) Budavári sikló a verandán. Az unokák tuti élvezik. Ki ne szeretne ugye liftezni, libegőzni sorban állás nélkül? :D
Palm Beach után lassan hazafelé vettük az irányt, csak Jákob még megvacsoráztatott útközben. Nagyon jó dógom vót :-D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése