Ez most ilyen "jajdeügyesvagyok" jellegű bejegyzés, szóval aki az ilyet nem csípi, lapozzon... :)
A nagyobbik gyerekkel igyekeztem kerülni a kontaktust, mert kizárólag becsmérlő megjegyzések hagyták el a száját és meg akartam kímélni magam a felzaklatástól. Mondjuk a földrajzlecke óta a lexikális tudásával nem próbál lekörözni, de egy kicsit el van tájolva a "defaszacsávóságáról".
A kisebbik gyerekkel (Baxter a neve) rendszeresen ugrálunk a trambulinon. Egyik nap Ashley is megjelent és azonnal osztani kezdte az észt. Miután csinált pár gyenge flip flopot, de előadta, hogy mennyire sukár gyerek ettől, már nagyon nehezen fogtam vissza magam. De hát csak nem fogok egy 10 éves gyerekkel rivalizálni. Aztán Baxter megoldotta a helyzetet.
- Az Orsi sokkal jobb flip flopot tud csinálni. Meg tud szaltózni is. És talpra áll belőle.
- Na persze. Mutassa meg.
Tudom, hogy nevetséges vagyok, de megmutattam. Legnagyobb meglepetésemre Ashley nem fikázni kezdte, hanem őszinte elismeréssel illette a mutatványt. Mi a szösz?!
Sokáig nem tartott a pozitív pillanat, mert elkezdett húzni, hogy hátraszaltót is csináljak már. Ezt még szerintem sosem csináltam, bár ilyet határozottan nem merek állítani, emlékezve gyerekkorom vakmerő attrakcióira. Biztos próbáltam hátrafelé is szaltózni a rugós kanapén, csak nem emlékszem.
Kockáztatva az éppen csak megszerzett halvány elismerést, meg a nyaktörést, azért kipróbáltam, tudok-e hátraszaltózni. Szerintem a bennem rejlő gyereknek ez a része örökre megmarad. Lehetek akárhány éves, a cirkuszi mutatványok még mindig belelkesítenek.
Belendültem és - totál izgulva, hogy fel bírok-e lendülni elég magasra ahhoz, hogy ne fejre érkezzem - csináltam egy hátraszaltót. Életem első trambulinos hátraszaltóját. És talpra estem. És felegyenesedtem. Billegés nélkül. Wow. Erre nem számítottam. Meg arra sem, hogy Asley totál extázisban elkezd üvöltözni, hogy:
- Megcsináltaaaa!!! Láttad Bax? Csinált egy szaltót és talpra állt! Wow!
Mondanom sem kell, a kamaszokra jellemző értékrend alapján ettől a pillanattól kezdett el Asley normálisan viselkedni velem. Azóta jóban vagyunk.
Én meg hirtelen éveket fiatalodtam az érzéstől, hogy még mindig képes vagyok ilyen mutatványokra. Meg hogy egyáltalán meg mertem próbálni. Azóta naponta gyakorlom :D
Örök gyerek.
És még eggyel több indok, hogy maradjak a farmon. Trambuliiiiiiin!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése