Batik

 2013 július 9.

Yogyakarta nagyon híres a batikjáról. Vagyis inkább úgy mondom, hogy aki foglalkozik batikkal, az tudja, hogy a batik innen ered és máig elismerten gyártják a batikolt anyagokat kézi munkával.

A BATIK szó jávai nyelven így hangzik: banyar tik. Ami azt jelenti, hogy sok pont.

Batik technika alatt nem azt kell érteni, amit az 80-as években technika órán csináltunk (már aki). Tehát nem kavicsot kötözünk egy pólóba, aztán festékbe mártogatjuk és az elkészült alkotást együtt hordjuk a batikolt szoknyánkkal és tarisznyánkkal. (Ez most fikázásnak hangzik, de nem az. Egy ilyen pólóban virítok én is itt néha. Igaz, nem SK.)

A valódi batik technika leginkább a kékfestéshez hasonlít. Viasszal kell mintákat rajzolni az anyagra, aztán ezek a minták a színezés után fehérek maradnak.

A jogjai batik annyiban tér el ettől, hogy itt több színt használnak.

Első körben megrajzolnak pár mintát, aztán színezik, száradás után rárajzolnak még mintákat, és festik másik színnel. Így a viasz eltávolítása után két szín plusz fehér lesz a minta.

Ráadásul a nagyobb anyagok egyenletesebb kidolgozásához pecséteket használnak. Vagy talán inkább nyomda a helyes szó.Viaszba mártják a rézből készített mintázót és azt nyomják az anyagra. Így nem kell 3 négyzetméternyi azonos virágot vagy madarat kézzel megrajzolni.

Nagyon érdekelt a technika, ezért ellátogattam pár batik műhelybe nézelődni és tanulni. Pár helyen van lehetőség kipróbálni a batikolást. Ez volt a tervem. Aztán rá kellett jönnöm, hogy nem lesz egyszerű, amit akarok, ugyanis a legtöbb helyen nem tanítják a batikot, csak adnak a turistának egy darab anyagot, amire rajzolhat, amit tud, aztán rámaszatolhatja a viaszt és örülhet az eredménynek. A lényeget, a két vagy több szín használatát sehol nem tanítják. Én viszont az egy színes szinten már túl vagyok. A batikolás célja nem a játék, hanem a tanulás.

Nagy nehezen találtam egy batikműhelyt, ahol hajlandóak voltak megengedni, hogy használjam a nyomdáikat is. A két színnel kapcsolatban már kicsit harcolnom kellett, de végül dupla áron megengedték azt is. Még így is tök olcsó volt persze. 1200 Ft az egész délutános játékért. Izé, tanulásért ; - )

A technika a következő:

1. Ceruzával felrajzolják a mintát az anyagra
   .
   

   

   .
2. Viasszal átrajzolják a vonalakat
   .
3. Viasszal hozzárajzolják az apróbb díszítéseket (vonalkák, satírok, pontok)
   .
   
   .
4. Viasszal befedik azokat a részeket, amelyeket a 3-ik színnel akarnak majd festeni (így ez első körben fehér marad)
   .
5. Bemártják az anyagot az első festékbe (a képen kék)
   .
   

   

   A pacák kezében épp az én alkotásom

   .
6. Száradás után a viaszt nem távolítják el, hanem rátesznek újabb viaszmintákat. Ezek majd a végén kékek lesznek. (ehhez fekete viaszt használnak, hogy lássák, hol a minta)
   .
7. Bemártják az anyagot egy sötétkék festékbe
   .
8. Eltávolítják a viaszt forró vízben
   .
   
   .
9. Száradás után újra viaszolják azt, amit fehéren akarnak tartani. Kis pötty-mintákat adnak hozzá.
   .
10. Majd beviaszolják azt is, amit világoskéknek akarnak megtartani.
    .
11. Befestik az anyagot a 3-ik, a díszítő színnel (itt barna)
    .
12. Eltávolítják a viaszt forró vízben.
    
    
    Az eredmény: fehér, világoskék, sötétkék, világosbarna, sötétbarna (ahol a barna és kék fedi egymást)

A nyomdával picit másabb a folyamat:

A.       Keret elkészítése nyomdával
B.       Minták elhelyezése nyomdával, apróbb kiegészítő minták felpöttyözése
C.       Viasszal befedik azokat a részeket, amelyeket fehéren akarnak megőrizni
D.       Festés az első színnel
E.       Viasz lekapargatása ott, ahol a 2-ik színnel akarnak festeni
F.       Beviaszolják azokat a részeket, amelyeket az első színként akarnak megtartani.
G.       Második színezés
H.       Viasz eltávolítása forró vízben

A színezéshez természetes anyagokat használnak, mint például mahagóni fa, gyümölcsök héja, ásványok, stb.

A batik "indonézikumként" (hungarikum) tekintése hosszas harc volt Malájziával. Malajzia is úgy tekinti, hogy ők a batik őshazája. Aztán, mint a pálinka esetében, bizonyítékokat kellett küldeni, ami alapján végül eldőlt, hogy ki jogosult a batik szót a termékeivel kapcsolatban használni. Mivel az indonézek és malájok gyakorlatilag egy népcsoport, sok hagyományuk és technikájuk, sőt, még a nyelvük is szinte azonos. Viszont a batik esetében a szó nem maláj/indonéz eredetű, hanem jávai. A jávai nyelvet meg Malájziában nem ismerik. Így a megmérettetés során az volt a döntő érv, hogy a batik szó jávai nyelvből ered, tehát a batik indonéz.