Múlt századi Bali

 2013 július 18.

Új barátommal, Komanggal, akinek a neve Harmadikat jelent, és klánon kívüli családból származik, kirándulni indultunk. A klánon kívüliség meglepett, azt hittem, mindenki klánba tartozik az őslakosok közül. Azt mondja, alacsonyabb származású a családja, ezért nincs klánjuk. A srác Kután lakik és egy hotelben dolgozik, és épp 2 napos szabadnapja van. Felajánlotta, hogy elfurikáz a szigeten. Megköszöntem a lehetőséget és abban maradtunk, hogy én fizetem a benzint (még ezt sem szokták engedni). Szerencsére most már volt térképem és tudtam, mit akarok megnézni és miért, így nem volt nehéz összeállítani a programot. Mivel a kirándulás után át akartam tenni a székhelyemet Ubudba, kapásból úgy terveztük, hogy ott ér véget a túra. Aztán mivel nagyon ráér, erősködött, hogy még másnap is szívesen kísérget. Így lett az egészből egy kétnapos kirándulás Ubudban alvással.

Az első állomásunk a reggeli indulás után Penglipuran volt, ami egy ősi balinéz falu, ahol az emberek még mindig úgy élnek, mint évszázadokkal ezelőtt. Illetve látszólag. A falu utcája nagyon bájos és nagyon régi. Szerkezetre olyan, mint a kisebb magyar szalagtelkes falvak. Egy főutca, minden porta onnan nyílik és majdnem azonos szélességűek, hátrafelé viszont nagy a telek.

A balinéz házak udvarán, az utca felőli fronton minden családnak saját templomai vannak. Amennyi szertartást végeznek, nem is csodálom, hogy nem mászkálnak el a falu végi szentélybe. Folyamatos forgalom lenne az utcán.

Az utcáról nézve

Az udvarról nézve

Bent, a házakban persze ma már van minden, áram, TV, stb, de látszatra megőrizte a falu a skanzen jellegét. Komangnak van egy barátja, aki ebben a faluban lakik. Micsoda mázli!! Fel is hívta, így nem csak a falu utcáját tudtam megnézni, hanem beinvitáltak minket a lakásba is egy italra. Annyira kellemes emberek voltak, hogy alig akartunk elindulni. Ott töltöttünk vagy 4 órát beszélgetve.

Ez a család az udvaron őrzi még a régi házat is, ami az első épület volt. A nagypapa, aki építette, máig benne lakik.

Ház bambuszból és pálmaszövetből. Bent egy ágy és egy sparhelt. Meg polcok a falon.

A fiai az udvar hátsó részén nagy kőházakat építettek maguknak, az udvar legvégén pedig kijárat vezet a bambuszerdőbe, ahonnan autóval rá lehet hajtani a főútra. A falu főutcáján nem járnak autók.

Megkínáltak egy helyi itallal, ami úgy nézett ki, mint egy fűturmix, aztán kiderült, hogy kb az is. Valami levelet turmixolnak le vízzel, sóval, cukorral, citrommal és csilivel, így egy szörnyen sós-édes-savanyú-csípős ital kerekedik belőle, ami ráadásul vadul is néz ki. Cem-cem (csemcsem) a neve. Hietetlen, de majdnem egy fél liternyit megittam a társalgás során. 

Azt kell, hogy mondjam, hogy nem volt olyan rossz, mint ahogy hangzik, meg ahogy kinéz.

Beszélgettünk mindenféle helyi szokásról, megmutatták a ceremónia naptárat, amin párhuzamosan vezetik a hindu, muszlim, buddhista és kínai ünnepeket.

A naptár fejléce. Vallásonként más-más évet írunk

Mutatták, hogy augusztusban lesz egy nagy temetési szertartás, ha akarok, jöjjek vissza és vegyek részt. Nos, kambodzsai esküvőn már voltam, a balinéz temetés is érdekes lehet. Aztán ahogy belegondoltam, felmerült egy kérdés: Honnan tudják ezek júlus közepén, hogy augusztus közepén lesz-e halott a faluban? : - o

Kérdezem, hogy mégis hogy van ez. Mi van, ha senki nem hal meg magától augusztusban? Fel kell áldozni valamelyik nagypapát az ünnep érdekében? LOL

- Neeem. - mondja. - Több halott temetését fogják együtt megtartani.

- De honnan tudod, hogy lesz-e halott? - még mindig nem világos.

- Hát halottak már most is vannak. Akik múlt hónapban, meg ebben a hónapban haltak meg.

Ez egyre bizarrabb.

- Úgy érted, hogy augusztusig nem tartotok temetést?

- Igen. Megvárjuk, míg több halott lesz, és együtt tartjuk a szertartást.

- De addig hova teszitek a halottakat? - Elég hülye fejet vághatok, de egyszerűen magas a sztori. Itt még a kaját sem hűtőben tartják, mert egyszerűen nem szokás hűtővel rendelkezni. Nem mondja nekem, hogy hűtött hullaházuk van.

- A halottakat a földbe tesszük.

- És aztán kiássátok vagy mi?

Itt végre közös nevezőre kerülünk. Először döbbent fejet vágnak, aztán leesik nekik, hol a félreértés. Elkezdenek nevetni.

- Augusztusban csak a szertartást tartjuk. A testet már korábban eltemetjük, csak akkor szertartás nélkül.

Na, így már értem. Ezek után elmentünk megnézni a temetőt is. Amikor megálltunk a motorral a pálmaliget szélén, azt hittem, valami vicc következik. Hol itt a temető?! Tuti szivatnak. . . : - )

Temető Balin

Aztán elmesélték, hogy amikor a halottakat elföldelik, szertartás nélkül, akkor nem is jelölik a sírt. Minek is, hiszen ez csak a test. Amit csak egy életen át használnak. Aztán újjászületnek és másik hardverbe telepítik a szervereiket.

Mennyire más szemléletmód!

Házigazdánk még elbüszkélkedett a falu végi farmjával, ahol mangót, mangosztint, papayát, kókuszt termeszt és tyúkokat, malacokat tart. 

Így néz ki a rizs zacskó nélkül

Minden relatív. Ki a fekete bárány a családban? : D

Már kora délután volt, jöttek haza a gyerekek az iskolából, mikor elbúcsúztunk Penglipurantól és továbbmotoroztunk északra.