2012. november 10., szombat

Mezítláb a dzsungelben

Mooreán a legszörnyűbb dolog a tenger színe.

Mindig a székely bácsi jut róla eszembe, akit elvisznek az állatkertbe. Nézi a bácsi a zsiráfot, csóválja a fejét, majd megszólal:
- Ilyen állat pedig nincs.

Hát ilyen tengerszín sincs.



Érkezésem másnapján, szombaton elintéztem pár alapvető dolgot (vettem egy helyi SIM kártyát, pénzt váltottam, stb.). Hasznos infók következnek (ha ihletet kaptok és ide jöttök nyaralni).

A SIM 1000 CFP-be kerül (HUF árfolyam 2,3, tehát kb 2300 Ft). Ebből 400 lebeszélhető és a percdíj 33 CFP.

A pénzváltásnál középárfolyamon számolnak, de van komisszió, ami 500 CFP per váltás.

Az üzletek nyitvatartása elég vicces. Természettel összhangban élnek itt az emberek. A nap napkeltekor kezdődik és napnyugtakor ér véget. A bank szombaton zárva, de a posta nyitva tart 7.30-9.30-ig : - )
Hétköznap mindkettő reggel 7.30-tól 15.00-ig van nyitva, másfél órás ebédszünettel.

A közlekedés a szigeten egyszerű: kiáll az ember az út szélére és felmutatja a hüvelykujját. Engem 1 percen belül felvettek az első próbálkozásnál, de a többinél is max 3-4 autó ment el mellettem. Van helyi busz is, de annak nincs menetrendje és megállója. Max a reptérről érdemes vele próbálkozni. Olyan 600 Ft körüli az ára.

A kaja drága, de nem vészes. Barilla tészta paradicsomkonzervvel 600 CFP. Útszéli bódéban (amit egy francia fószakács üzemeltet miután 10 évig utazgatott a világban) egy 50 cm-es bagett töltve sült csirkemellel, sült krumplival, salátával és paradicsommal 400 CFP.

Képeslap 100 CFP.

Szóval miután mindent elintéztem, összeszedett Dom és mentünk kirándulni.

Dom különben rettenetesen jó arc. Nagyon érdekes figura. Olyan Indiana Jones típus. Nagyon jóképű (tiszta izom), már ránézésre is örök győztes, de nem egy szószátyár ember, viszont sugárzik a barátságosság belőle, 12 éve él itt. Előtte 10 évig utazgatott a világban, 7 évet élt Latin-Amerikában és abból élt, hogy ékszereket gyártott, amit eladott. 45 éves, de 10-et letagadhat.

Moorea "karbantartásán" dolgozik. A 12 év alatt sokat tett a szigetért. Ő volt az, aki kiépítette a hivatalos túraútvonalakat a hegyen (útvonal megtervezése, bozótvágás, lépcső kövekből, stb), azóta is túrákat vezet, meg üzletembereknek tolmácsol.

Délután tehát elindultunk kirándulni. Jött velünk 3 ismerőse, akik Dél-Afrikából érkeztek és hosszabb ideig héderelnek errefelé.

Bambusz

A túrázás beillett egy tanösvény látogatásnak. Dom minden fűről-fáról tudott valamit mondani.

Abból pedig volt elég, mert igazi dzsungelben jártunk.

Na, itt érzi magát fiatalnak és kicsinek az emberi lény. . .











Állatokkal nem nagyon találkoztunk, leszámítva a sziget jellegzetességét: a vadcsirkéket. Törpekakasok és néha tyúkok meg csibék kószálnak mindenfelé az utak mentén és a dsungelben.

Hozzáteszem, meg sem lepődtem, mikor megláttam, hogy Indiana Jones mezítláb jön túrázni. Vulkanikus köveken, gyökereken, patakon, sáron keresztül végig-végig mezítláb.

Indiana Jones mezítláb a fán

Lefelé úton csatlakoztam hozzá. Nehogymá' kihagyjak egy ilyen poént. Felfelé menet láttam, hogy se szögek, se üvegek nincsenek elszórva, szóval mi bajom lehet.
Hát félútig bírtam. Aztán már nem esett jól rohanni az éles bazalton. Főleg mert a kirándulás vége felé elkezdett esni az eső. Aztán ömleni. Minden csúszott, alig láttam hova lépek. Már nem volt érdemes elővenni az esőkabátot sem. Utálok megázni, de ez itt nem is esett rosszul (esett haha). Langyos víz az égből.


Az a baj Mooreával, hogy csúnya : D


Az eső egész vasárnap szakadt. Nem, nem szakadt. Erre nincs szó. Trópusi vízesés az égből. Vasárnap este végre elállt. És kisütött a nap. Hőmérséklet 30 fok, páratartalom 80%.

Hurrá, van ingyen törökfürdőnk!!! : - )


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése