Reggel felkerekedett a család (Mami, Papi, Mimi, Renoir, Antoine és én, ja meg Kulani, a baba) és hajnali 5-kor elindultunk a lakatlan motuk felé.
Két órát mentünk a motorcsónakkal, aztán megérkeztünk egy gyönyörű lagúnába. Zsiráf. Ilyen csak a filmekben van. A tenger bekanyarog egy szikla mögé kis öblöt alakítva ki. Mellette a kókuszpálmák árnyékában fehér homokos félszigetecske. Ideális hely a piknikre.
Gyors takarítás. Összeszedjük a száraz pálmaleveleket és gazokat, aztán eltüzeljük.
Renoir elkezd árnyékolót építeni. Papival és Antoine-nal átsétálunk az óceán oldalára (30 méter) körülnézni.
Mikor kész az árnyékoló, Renoir elmegy halat fogni. Búvárszemüveg, pipa, nyílpuska, kis csónak a kifogott halaknak.
Mimi addig pálmalevél-szövés technikát tanít nekem.
Megvannak a halak, Mami a vízben ülve megpucolja őket, miközben a cápák tőle karnyújtásnyira a hulladékra várnak.
Amíg Mami dolgozik, az ifjúság áthajózik a szomszéd motura kókuszdiót szedni. Kell majd a kenyérbe. Meg italnak sem rossz.
A kókusz-koktél tálalva.
Készül a kókuszkenyér.
Végy egy kis lisztet, gyúrd össze kókuszdióból nyert vízzel és egy kis cukorral. A lángostészta sűrűségű masszát adagold vad hibiszkusz levelekre, egy másik levéllel borítsd be és kicsit lapogasd meg. Ezután tűzben felforrósított korallokra fektetve süsd addig, hogy a levél eltávolítható legyen. További pirítás ízlés szerint javasolt.
Sülnek a halak is.
Fogj pár színes, tengeri halat. Pácold őket a napon kókuszlevélen. Ne aggódj, ha vastagon lepik a legyek. Ez természetes mellékhatás. Készítsd elő a tüzet. Pakold meg korallal. Fektesd a halakat az összetördelt, forró korallrétegre. Néha forgasd meg. Tálald kókuszpálma leveléből szőtt tálcán.
És végre eszünk!
Technika: jobb kézzel marcangolod a halat, ballal folyamatosan legyezel.
A lakoma után cicázunk a cápákkal. A cápák meg odacsapnak.
Bizonyíték, hogy a cápák tényleg nem veszélyesek. Vagy csak a család ilyen hidegvérű?!
Délután Robinsonék hazatérnek a lakatlan Paradicsomból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése