2013. augusztus 10., szombat

Sárkányles-vadászaton

2013 augusztus 5.


A hajókázás Flores szigetén, Labuanbajoban ért véget.



Flores az egyetlen sziget Indonéziában, ahol a lakosság jellemzően katolikus, nem pedig muszlim. Még a hajón meghallgattam - nem kis meghatottsággal - az utolsó imám éneket, aztán nekem már csak harangoznak. Gondoltam akkor, de persze olyan nincs, hogy nem óbégatnak. Hiába katolikus sziget, az állami többségi vallás az iszlám, úgyhogy óbégatni igenis kell. De mivel a böjti hónap utolsó napjaiban járunk, az előadás gyakorisága és hossza jelentősen csökkent. Pár nap és visszaáll a normál, napi ötször fél órára.

Labuanbajo neve protugál eredetű. A bajok a tengeri cigányok, akik a vízen éltek és csak nagyon ritkán jöttek a szárazföldre. Ezt a szokást a helyiek még őrzik. Mindenkinek van hajója és sokan azon is laknak. A város különben egy porfészek. Minden szállás tele van, pedig elég nyomorult a színvonaluk. És még drágák is. Mégis idejön mindenki, mert innen indul a hajó.

Első éjjel egyedül aludtam, aztán szerencsére találkoztam egy holland lánnyal, aki azonnal lecsapott rám, mint új szobatársára, úgyhogy másnap féláron volt a szoba. 15 dollárért kissé penészes szobát lehet kapni, ahol a fürdőszoba a folyosón van. Belegondolok, hogy Szumátrán 4 dolcsi volt a szobám fürdőszobával. Na, mindegy. Tudtam, hogy minél keletebbre jövök, annál drágább és rosszabb lesz a minőség.


Labuanbajo city


Labuanbajo kikötője a legközelebbi támaszpont a Komodói sárkányok meglátogatásához. Komodo szigete innen 4 órányi hajóútra fekszik. Az interneten szinte semmi info nem található a hajókirándulásokról, úgyhogy csak reménykedtem benne, hogy elérhető áron eljuthatok majd Süsü birodalmába.

A városka főutcája tele van utazási irodákkal, de nem sok fogalmuk van a turizmusról. Ha az ember egy 6-8 fős csoport kísérője és a csoportjának keres külön hajót, akkor könnyen boldogul. De ilyenből kevés van. Sok van viszont egyéni utazóból - magyarul egyszerű turistából, mint én is vagyok, - akik részt szeretnének venni többedmagukkal egy szervezett úton, vagy csak odatranszferálnának a szigetre és vissza. Na, ilyen "extrém" kívánságokra nincs felkészülve a helyi idegenforgalom. Nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz lesz levadászni egy sárkányleső utat...

Végül találtam egy irodát, ahol felfogták, hogy miről szól a beutaztatás. Kiírták az ajtóra, hogy melyik nap indul csoportjuk és hogy még várnak jelentkezőket. Persze a dolog elég szabadáras volt. 75 dollárért hirdették, de azért én lealkudtam 65-re. Még így is sok volt. Igaz, 2 napos kirándulás. Az árban benne volt az oda-visszaút hajóval, a hajón alvás, a kaja és ital.  A Komodo Nemzeti Park belépőjét már egyénileg kell fizetni. Első nap Rinca sziget, másnap Komodo sziget. Mindkettő a sárkányok lakóhelye. Dupla esély a sárkánylesre.

Indulás reggel...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése